Két holland fotográfus - Még mindig Low Fesztivál

Bertien van Manen: Add nekem a képed, Hans van der Meer: Európai pályák: az alsóbb osztályú futball látképe című tárlatok február 22-től a Ludwig Múzeumban.

  • Eduline

Hans van der Meer és Bertien van Manen egyaránt a kortárs holland fotóművészet élvonalába tartozik. A Ludwig Múzeum kiállítása két, önálló anyagot mutat be egy térben, tágabb asszociációs lehetőségeket kínálva a két művész képei között. Hans van der Meer 1995 óta foglalkozik Hollandia, Flandria-Belgium, illetve Európa egyéb tájain járva az amatőr labdarúgócsapatok pályáinak, mérkőzéseinek fényképezésével, nagyméretű, tűéles képeivel megidézve a huszadik század első felének sportfotóit. A pálya egészét és környezetét, a fotózáskor „véletlen elemként” felbukkanó részleteket is rögzíti, a rá jellemző, empatikus humorral kapcsolva össze a sportfotó és a tájkép műfaját. Sorozata különböző sportlapok és magazinok oldalain is megjelent, majd különféle megbízások során bővült és vált ismertté Európa-szerte. A kiállítás kiegészül a sorozathoz készült videókkal is.

Bertien van Manen divatfotósként kezdte pályáját, majd a dokumentumfényképezés felé fordult. Utazásai során a világ különböző pontjain élő embereket és környezetüket fényképezi. Sorozatot készített Kínáról és „a másik, nem hivatalos” Oroszországról. Lírai, intimitással átszőtt munkáinak legújabb példája a Give me your image (Add nekem a képed). Otthoni környezetben készít amatőrkép-minőségű felvételeket családi fényképekről, különféle helyszíneken, különféle emberek életének dokumentumait, személyes emlékeit, arcát rögzítve. Képeivel a fotó és a rögzített idő kapcsolatát, a fotó emlékezésben betöltött szerepének alapkérdését feszegeti.

A két fotóművész együttes szerepeltetése a fotográfia különféle útjait mutatja be, a közösség és a személyesség, a kint és bent ellentétpárjaira felfűzve.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.