Bali ősi ritmusai

Gamelán zene és táncok autentikus előadásban – először Magyarországon. Mindez a Művészetek Palotájában 2008. február 23-án, szombaton 19:30 - 22:00 között.

  • Eduline
Egy kicsinyke sziget az Indiai-óceánban, amelyen ma is még a zenével és a tánccal szimbiózisban élnek az emberek. Ahol a tánc a 21. században is a templomi szertartások és a hivatalos ceremóniák elengedhetetlen része. Ahol rezgő, ezüst- és gyöngyház korongokkal kirakott fejdíszben, démoni mozdulatokkal lépdelnek az ősi dallamokra, a mágiát idéző ritmusokra.

„Bali ősi ritmusai” címmel múltat idéznek és jelent mutatnak meg Sebatu zenészei és táncosai. Ebben a falucskában 1969-ben rögzítettek először dallamokat, és azonnal kiderült, hogy – akárcsak történelmében és kultúrája egyéb területein – Sebatu mindig is a maga útját járta, a zene itt egészen más, mint Bali szigetének többi településén. Az itt élők rituáléinak ritka dallamai és mozdulatai aztán nyugaton is hamar ismertté váltak: az elmúlt közel három évtizedben az általuk megjelenített ritkaságok a Fülöp-szigetektől Japánon és Nyugat-Európán át Amerikáig az egész világot bejárták, és világzenei fesztiválok állandó „kellékeivé” váltak.

Ókori idők:

- Baris (szólótáncos)

Wayan Lotring alkotói korszaka:

- Gambangan (hangszeres)

- Legong Keraton (4 táncosnő)

Kebyar-korszak:

- Semara Giri (hangszeres)

- Kebyar Duduk (szólótáncos)

- Oleg Tambulilingan (1–1 táncos és táncosnő)

- Teruna Jaya (szólótáncosnő)

- Zenekari kíséretes táncok

(Forrás: http://mupa.hu/programreszletes.jsp?id=K_16980&)
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.