Amszterdam kult az A38-on

Az A38 Hajó My City: Amsterdam fesztiválját február 21-én a holland főváros két legnevesebb zenekara: a balkáni és roma ritmusokat klezmerrel ötvöző AKB és a forró karibi ritmusokat dzsesszel vegyítő NCC nyitja.

  • Eduline

Amit pedig tudni érdemes róluk:

Az Amsterdam Klezmer Band

Az 1996-ban alakult AKB Amsterdam egyik legkelendőbb zenei portékája: a héttagú együttes nem pusztán a zsidó zenei tradíció megújításán fáradozik, hanem műsorában fel-feltünedeznek a balkáni, roma népzenei hatások is, és annyi más tradicionális zenekarral ellentétben nem veti meg a jóféle elektronikus hangzásokat sem. A korai utcazenés, spontán koncertes korszak után az AKB-t hamar szárnyára kapta a világhír, így eshetett meg, hogy harmadik CD-jük már a neves New York-i kiadónál, a Knitting Factorynál jelent meg.

Két évvel ezelőtt pedig új projektbe kezdtek: egy teljes nagylemeznyi remixet gyűjtöttek egybe, többek között Shantel, Stefan Schmidt (a Zuco 103-ból) és Yuriy Gurzhy kezeiből. A lemez mellé nagyszabású turné is járt, amit a kiváló holland duóval, Cmon & Kypskivel bonyolítottak.

Rettenthetetlen lendület, viharos koncertek, klezmer, cigány népzene, balkáni hangulatok: ezt nyújtja az Amsterdam Klezmer Band.

A New Cool Collective

A New Cool Collective a holland és az európai dzsessz-színtér üdítő színfoltja: laza, hűvös, cool, pontos és végtelenül szórakoztató, könnyed dzsesszében funk, latin, soul és hasonló műfajok keverednek.

 Krimisorozat-főcímzenék, nagyszerű és elsöprő bigband-hangzás, karibi perkák és fúvóskórus, mindezt remek és sodró groove-ok tartják egyben. Nem véletlen, hogy az NCC az európai dzsesszfesztiválok, mindenekelőtt a "hazai pálya", a North Sea Jazz Festival közönségkedvence. A tagok emellett számtalan egyéb együttműködésben vesznek részt, kabarészerzőktől világzenei alkotókig. Korábban az együttes már fellépett a Sziget Fesztiválon is - zajos sikerrel.

(Forrás: http://a38.hu/?p=programok&id=1211)

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.