Bár a tandíjból származó - és fejlesztésre költhető - bevétel 2008-ban nem képezi jelentős részét az intézmények költségvetésének (a BME esetében nem éri el az egy százalékot, a PTE esetében ez 2-3 százalék), ez az összeg fokozatosan nő, ahogy újabb évfolyamok fizetik meg a hozzájárulást. Egyelőre nem tudni pontosan, a felsőoktatási intézmények mire költik majd a többletbevételt, annyi azonban körvonalazódik: tárgyi fejlesztésekre, a képzések színvonalának növelésére, külföldi oktatók, anyanyelvi tanárok meghívására, alkalmazására és egyéb olyan beruházásokra, befektetésekre, amelyek a hallgatók képzettségét és persze komfortérzetét növelhetik.
A képzési hozzájárulás amellett, hogy mellőzhetetlen forrás a főiskoláknak, egyetemeknek, európai szemléletet honosít meg a magyar felsőoktatásban. Az Európai Unió országaiban (néhány kivételtől eltekintve, mint például Luxemburg, Dánia, Görögország, Csehország, Lengyelország, Málta) tandíjat, hozzájárulást, vagy hallgatói tagdíjat kell fizetniük a diákoknak, ami növeli a diploma értékét, az intézmény- és szakválasztás felelősségét, valamint az oktatásban való részvétel tudatosságát. A magyarországi felsőoktatási intézmények hallgatóinak is joga van - és lehetősége lesz - jól felszerelt, versenyképes egyetemeken, főiskolákon magas szakmai színvonalú képzéshez.
(Forrás: Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület - MESE)
