A második évfolyamtól, azaz a harmadik félévtől kell képzési hozzájárulást fizetniük a felsőoktatási hallgatóknak. A befizetett összegnek ugyan csak a fele marad az egyetemé - a többit ösztöndíjra kell fordítaniuk, azaz visszakerül a hallgatókhoz - ez azonban néhány év múlva már jelentősen növeli az intézmények forrásait.
Bár a tandíjból származó - és fejlesztésre költhető - bevétel 2008-ban nem képezi jelentős részét az intézmények költségvetésének (a BME esetében nem éri el az egy százalékot, a PTE esetében ez 2-3 százalék), ez az összeg fokozatosan nő, ahogy újabb évfolyamok fizetik meg a hozzájárulást. Egyelőre nem tudni pontosan, a felsőoktatási intézmények mire költik majd a többletbevételt, annyi azonban körvonalazódik: tárgyi fejlesztésekre, a képzések színvonalának növelésére, külföldi oktatók, anyanyelvi tanárok meghívására, alkalmazására és egyéb olyan beruházásokra, befektetésekre, amelyek a hallgatók képzettségét és persze komfortérzetét növelhetik.
A képzési hozzájárulás amellett, hogy mellőzhetetlen forrás a főiskoláknak, egyetemeknek, európai szemléletet honosít meg a magyar felsőoktatásban. Az Európai Unió országaiban (néhány kivételtől eltekintve, mint például Luxemburg, Dánia, Görögország, Csehország, Lengyelország, Málta) tandíjat, hozzájárulást, vagy hallgatói tagdíjat kell fizetniük a diákoknak, ami növeli a diploma értékét, az intézmény- és szakválasztás felelősségét, valamint az oktatásban való részvétel tudatosságát. A magyarországi felsőoktatási intézmények hallgatóinak is joga van - és lehetősége lesz - jól felszerelt, versenyképes egyetemeken, főiskolákon magas szakmai színvonalú képzéshez.
(Forrás: Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület - MESE)
Mielőtt elvesszük az iskolában telefont a gyerektől, érdemes lenne megkérdezni: mit akarunk valójában megoldani? A kérdés ugyanis korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik. Vélemény.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Hétfői rendkívüli ülésén az Országgyűlés 139 igen szavazattal döntött a volt kulturális és innovációs miniszter mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
