A második évfolyamtól, azaz a harmadik félévtől kell képzési hozzájárulást fizetniük a felsőoktatási hallgatóknak. A befizetett összegnek ugyan csak a fele marad az egyetemé - a többit ösztöndíjra kell fordítaniuk, azaz visszakerül a hallgatókhoz - ez azonban néhány év múlva már jelentősen növeli az intézmények forrásait.
Bár a tandíjból származó - és fejlesztésre költhető - bevétel 2008-ban nem képezi jelentős részét az intézmények költségvetésének (a BME esetében nem éri el az egy százalékot, a PTE esetében ez 2-3 százalék), ez az összeg fokozatosan nő, ahogy újabb évfolyamok fizetik meg a hozzájárulást. Egyelőre nem tudni pontosan, a felsőoktatási intézmények mire költik majd a többletbevételt, annyi azonban körvonalazódik: tárgyi fejlesztésekre, a képzések színvonalának növelésére, külföldi oktatók, anyanyelvi tanárok meghívására, alkalmazására és egyéb olyan beruházásokra, befektetésekre, amelyek a hallgatók képzettségét és persze komfortérzetét növelhetik.
A képzési hozzájárulás amellett, hogy mellőzhetetlen forrás a főiskoláknak, egyetemeknek, európai szemléletet honosít meg a magyar felsőoktatásban. Az Európai Unió országaiban (néhány kivételtől eltekintve, mint például Luxemburg, Dánia, Görögország, Csehország, Lengyelország, Málta) tandíjat, hozzájárulást, vagy hallgatói tagdíjat kell fizetniük a diákoknak, ami növeli a diploma értékét, az intézmény- és szakválasztás felelősségét, valamint az oktatásban való részvétel tudatosságát. A magyarországi felsőoktatási intézmények hallgatóinak is joga van - és lehetősége lesz - jól felszerelt, versenyképes egyetemeken, főiskolákon magas szakmai színvonalú képzéshez.
(Forrás: Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület - MESE)
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
