Diákélet, diákmunka - nyugaton többet vállalnak

Eddig nem okozott jelentősebb változást a munkavállalási kedvben a tandíj bevezetése, megközelítőleg százötvenezer hallgató dolgozik legálisan Magyarországon -mondta el Karácsony Mihály a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnöke.

  • Edupress

A tavalyi adatokhoz képest nem sokat változott a diákmunkások száma. Körülbelül 140 ezer hallgató végez valamilyen munkát különböző iskolaszövetkezeteken keresztül, valamint további tízezer hallgató vállalkozóként, vagy ismeretség útján talál magának munkát tanulmányai mellett. A fiatalok 13-14 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, melynek 75 százalékát kapták meg a hallgatók.

A magyar hallgatók munkavállalása azonban messze elmarad az európai trendektől. Karácsony kifejtette, hogy a magyarországi diákok munkavállalása alacsonyabb, mint a nemzetközi átlag, hiszen Svájban, Portugáliában vagy Franciaországban szinte minden hallgató dolgozik. A szövetség elnöke szerint az ok a magyar fiatalok mentalitásában keresendő, mert még mindig elvárják, hogy az állam tartsa el őket, még mindig szüleik segítségére támaszkodnak a huszonévesek.

Sok más országban a fiatalok el akarják tartani magukat, attitűdjük a tenni akarás, ami azért is szerencsés, mert már korán kapcsolatba kerülnek a munka világával, így ők már a diploma megszerzése előtt számos munkahelyet megismernek. Magyarországon is egészséges dolog lenne, ha a fiatalok nem szakadékszerűen esnének bele a munka világába diploma után, hanem lenne már korábbi tapasztalatuk - fűzte hozzá Karácsony.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu