Cégek Napja lesz a BKF-en

Sokan későn szembesülnek azzal, hogy a diploma megszerzése önmagában nem elegendő egy pozíció elnyeréséhez. Ebben kíván segítséget nyújtani a rendezvény.

  • Edupress

A Cégek Napját a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán február 21-én először rendezik meg. 22 cég vezetője tart előadást arról, hogy egy pályakezdő diák hogyan jelentkezzen a kiszemelt céghez, milyen a kiválasztási rendszer, milyen karriert futhat be náluk, milyen képességeket, végzettséget várnak el az egyes szakterületeken.

Az előadók köre széles: a non-profit szervezetek, a kis-és középvállalkozások mellett nagy multi cégek, illetve egy bank képviselőivel is találkozhatnak az érdeklődők. Az előadások párhuzamosan, egyszerre több teremben zajlanak 12.50-16.00 között. A program interaktív, az előadások után a hallgatók feltehetik kérdéseiket. A rendezvény keretében egy fejvadász cég lehetőséget biztosít arra, hogy tíz diák próbainterjún készüljön fel egy majdani "éles" szituációra.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.