Gyors válasz a piaci versenyre

A magyar felsőoktatási piac a szakértők szerint elaprózott és túl sok intézmény próbálja oktatni az egyre kisebb számú hallgatóságot. Az erős versenyhelyzetre reagálva az állami intézmények azt tanácsolták, vonja meg az állam a támogatását a magánintézményektől, ezzel ellehetetlenítve működésüket, mire a magánintézmények válaszul azt kommunikálják, az maradjon a piacon, aki jobb, és gyorsabban reagál a munkaerőpiac igényeire és kihívásaira.

  • Eduline
A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, felkészülve a műszaki képzési terület oktatására a már tavaly elindított Logisztikai műszaki menedzserasszisztens felsősfokú szakképzése mellett Mechatronikai mérnökasszisztens és Energetikai mérnökasszisztens felsőfokú szakképzést indít 2008. szeptemberétől kezdődően.

A térség megújult technikával bíró ipara komoly munkaerőhiánnyal küzd. A főiskola erre az igényre reagálva indítja el gyakorlatorientált képzéseit, melyek kellő elméleti alapoktatással és nyelvoktatással a mérnökök és a fizikai csoportvezetők között képződő űrt kívánják feltölteni jól képzett szakemberekkel.

Giber Mihály, az AGC Autóipari Magyarország Kft. HR igazgatója úgy véli, hogy a mechatronikai szakemberképzésre óriási szükség van nem csak a régióban, de az egész országban. Álláspontja szerint nagyon keresettek az automatizálás technikájához értő szakemberek, az ACG is ilyen végzettségű és tudású embereket alkalmaz. Elsősorban gyakorlatias, talpraesett és tettrekész fiatalok képzését várják a főiskolától, akik készek precízen és leleményesen megoldani az adott problémát. „Cserébe jól fizető állások várják a végzett hallgatókat” - mondta a HR igazgató.

Az intézmény, amely a felsőfokú szakképzések tematikáját, szakmai tananyagát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel történő együttműködés keretében kívánja végezni, lehetőséget nyújt, hogy diákjai az ACG Autóipari Magyarország Kft-ben végezhessék szakmai gyakorlatukat. A képzés gyakorlati része a Tatabányán megépült Bánki Donát Térségi Integrált Szakképző Központban valósul meg. Az itt létrehozott, a jelenkor technikai színvonalát meghaladó gyakorlati ismeretelsajátítási lehetőség jelentősen emeli a képzésből kikerülők munkába állási esélyeit.

(www.edupress.hu)

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.