Könnyű elhelyeztkedni a programtervező informatikusoknak

Az alapvetően négy alapszakot ötvöző programtervező informatikus szak elsősorban kreativitást, problémamegoldó képességet és algoritmikus gondolkodást igényel. A tanulmányok teljesítése nem könnyű, de megéri a befektetett energia, mert a munkaerőpiac tárt karokkal várja a végzett programozó szakembereket. A www.felvi.hu ezúttal ezt a műszaki képzést járta körül.

  • Edupress

A 2007-es felvételi ponthatárokban nagy különbségek mutatkoztak egyes intézmények programtervező informatikus nappali tagozatos, államilag támogatott alapképzéseinél. Míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem programtervező informatikus szakára 116 pont volt a ponthatár, az egri Eszterházy Károly Főiskola azonos nevű képzésére 88 ponttal felvételt nyerhettek a jelentkezők.

A végzett hallgatók többek között vállalati információs rendszereket, döntéstámogató rendszereket, szakértői rendszereket, multimédiás alkalmazásokat terveznek, fejlesztenek, alkalmazzák az informatika formális modelljeit. A szakemberek lehetnek vezető programozók, újságtördelők, weblapfejlesztők, informatikai biztonsági szakemberek, rendszergazdák, hálózat-karbantartók vagy a második ciklus elvégzése (mesterképzés) esetén informatikatanárok.

A hatféléves alapképzés során a hallgatók megtanulják az algoritmusok tervezését, elemzését; a szoftverfejlesztési módszertant és technológiákat, az adatmodellezést, adatbázisok tervezését, létrehozását, módosítását; megismerkednek az SQL használatával; képesek lesznek a mesterséges intelligencia technikáinak, eszközeinek alkalmazására, logikai programozásra, osztott rendszerek használatára, web-programozásra, numerikus számítási rendszerek modellezésére és megvalósítására.

Falucskai János, a Nyíregyházi Főiskola programozó informatika szakos oktatója szerint a hallgatóknak leginkább a programozással kapcsolatos tárgyakra kell odafigyelniük. Ilyenek a különböző programozási nyelvek, a programozás elmélet, a programtervezés. A hallgatók orientálódhatnak elméleti irányba, de választhatják a számítógépes grafikát, a multimédiát, képfeldolgozást, informatikai biztonságot.

Hardver és hálózat orientáció esetén szintén máshová helyeződhet a hangsúly, a hallgatók széles palettából választhatják ki az őket érdeklő területek tárgyait, kurzusait. Az oktató szerint a legnehezebb az első félév, ekkor kell ugyanis a diákoknak felvenniük a képzés ritmusát, meg kell tanulniuk elsajátítani az elhangzott anyagot, ráadásul itt derül ki, hogy a matematika alapos ismerete elengedhetetlen az optimális programok írásához, tervezéséhez.

A hat félév alatt a hallgatók különféle szakirányok közül választhatnak. Az szakirányok intézményenként eltérőek, az ELTE-n például modellező informatikus, szoftverfejlesztő informatikus, szoftveralkalmazó informatikus és tanári irányba lehet szakosodni, a Pécsi Tudományegyetem akadémiai és alkalmazói szakirányt kínál, a Debreceni Egyetemen pedig informatika-matematika tanári és informatikatanári szakirány közül választhatnak a hallgatók.

Falucskai János tapasztalata szerint a programtervező informatikus szakon végzettek könnyen találnak munkát, a végzett hallgatók 90 százaléka már a tanulmányok ideje alatt, az utolsó félévben elhelyezkedik. A jó nyelvtudással bírók pedig külföldön, vagy külföldi tulajdonú cégnél helyezkednek el.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu