Könnyű elhelyeztkedni a programtervező informatikusoknak

Az alapvetően négy alapszakot ötvöző programtervező informatikus szak elsősorban kreativitást, problémamegoldó képességet és algoritmikus gondolkodást igényel. A tanulmányok teljesítése nem könnyű, de megéri a befektetett energia, mert a munkaerőpiac tárt karokkal várja a végzett programozó szakembereket. A www.felvi.hu ezúttal ezt a műszaki képzést járta körül.

  • Edupress

A 2007-es felvételi ponthatárokban nagy különbségek mutatkoztak egyes intézmények programtervező informatikus nappali tagozatos, államilag támogatott alapképzéseinél. Míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem programtervező informatikus szakára 116 pont volt a ponthatár, az egri Eszterházy Károly Főiskola azonos nevű képzésére 88 ponttal felvételt nyerhettek a jelentkezők.

A végzett hallgatók többek között vállalati információs rendszereket, döntéstámogató rendszereket, szakértői rendszereket, multimédiás alkalmazásokat terveznek, fejlesztenek, alkalmazzák az informatika formális modelljeit. A szakemberek lehetnek vezető programozók, újságtördelők, weblapfejlesztők, informatikai biztonsági szakemberek, rendszergazdák, hálózat-karbantartók vagy a második ciklus elvégzése (mesterképzés) esetén informatikatanárok.

A hatféléves alapképzés során a hallgatók megtanulják az algoritmusok tervezését, elemzését; a szoftverfejlesztési módszertant és technológiákat, az adatmodellezést, adatbázisok tervezését, létrehozását, módosítását; megismerkednek az SQL használatával; képesek lesznek a mesterséges intelligencia technikáinak, eszközeinek alkalmazására, logikai programozásra, osztott rendszerek használatára, web-programozásra, numerikus számítási rendszerek modellezésére és megvalósítására.

Falucskai János, a Nyíregyházi Főiskola programozó informatika szakos oktatója szerint a hallgatóknak leginkább a programozással kapcsolatos tárgyakra kell odafigyelniük. Ilyenek a különböző programozási nyelvek, a programozás elmélet, a programtervezés. A hallgatók orientálódhatnak elméleti irányba, de választhatják a számítógépes grafikát, a multimédiát, képfeldolgozást, informatikai biztonságot.

Hardver és hálózat orientáció esetén szintén máshová helyeződhet a hangsúly, a hallgatók széles palettából választhatják ki az őket érdeklő területek tárgyait, kurzusait. Az oktató szerint a legnehezebb az első félév, ekkor kell ugyanis a diákoknak felvenniük a képzés ritmusát, meg kell tanulniuk elsajátítani az elhangzott anyagot, ráadásul itt derül ki, hogy a matematika alapos ismerete elengedhetetlen az optimális programok írásához, tervezéséhez.

A hat félév alatt a hallgatók különféle szakirányok közül választhatnak. Az szakirányok intézményenként eltérőek, az ELTE-n például modellező informatikus, szoftverfejlesztő informatikus, szoftveralkalmazó informatikus és tanári irányba lehet szakosodni, a Pécsi Tudományegyetem akadémiai és alkalmazói szakirányt kínál, a Debreceni Egyetemen pedig informatika-matematika tanári és informatikatanári szakirány közül választhatnak a hallgatók.

Falucskai János tapasztalata szerint a programtervező informatikus szakon végzettek könnyen találnak munkát, a végzett hallgatók 90 százaléka már a tanulmányok ideje alatt, az utolsó félévben elhelyezkedik. A jó nyelvtudással bírók pedig külföldön, vagy külföldi tulajdonú cégnél helyezkednek el.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Klebelsberg Központ: még a kinevezése előtt visszalépett a veszprémi tankerület élére kiválasztott pályázó

Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.

Átvilágították a Tempus Közalapítványt, milliárdos hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett az oktatási minisztérium

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.