A tanárképzés radikális reformja nélkül elérhetetlen a magyar diákok sikeres szereplése a nemzetközi teszteken - derül ki a világ iskolai rendszereiről készített felmérésből.
Nem volt kemény verseny a tanítói főiskolai helyekért az idei keresztféléves képzéseken: a 2037 jelentkezőből csupán 92-en jelentkeztek pedagógusképzésre. A közülük felvételt nyert hatvan jelentkezőnek sem kellett sokat teljesítenie. Tanítóképzésre, ami most egyedül a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Karán indul, levelező, költségtérítéses változatban 220 volt a ponthatár, ami a megszerezhető 480 pont alig 46 százaléka, így már gyenge közepes tanulmányi eredmény is elég volt a sikerhez. Igaz, a két évvel ezelőtti átalakítás nyomán az itt végzők csak akkor taníthatnak gyerekeket, ha a mesterképzésen is túljutnak.
A jó képességű tanárjelöltek kiválasztása és magas szintű képzésük a két legfontosabb tényezője a sikeres oktatási rendszernek - állítja az amerikai McKinsey tanácsadó cég tavaly szeptemberi elemzése, amelynek magyar változatát lapzártánk után mutatja be az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal. A Magyarországon 2004-ben megkezdett közoktatási reform szükségességét Magyar Bálint akkori oktatási miniszter éppen a nemzetközi PISA-felmérés eredményével indokolta. Az előrelépésre azonban várni kell, hiszen továbbra is gyászosan teljesítenek a magyar diákok e teszten (HVG, 2007. december 8.). Az átlagos teljesítményük elmarad az ország fejlettsége alapján elvárható szinttől.
Emellett az is kiderült az összehasonlításokból: Magyarországon a legnagyobbak az iskolák közötti különbségek, s ez növeli a társadalmi egyenlőtlenséget. A magyar iskolákból kilépő gyerekek 20 százalékának olyan a tudása, ami nem elég ahhoz, hogy tartósan munkát találjon - szól a másik összegző megállapítás.
A cikk további részletei:
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
