Nem volt kemény verseny a tanítói főiskolai helyekért az idei keresztféléves képzéseken: a 2037 jelentkezőből csupán 92-en jelentkeztek pedagógusképzésre. A közülük felvételt nyert hatvan jelentkezőnek sem kellett sokat teljesítenie. Tanítóképzésre, ami most egyedül a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Karán indul, levelező, költségtérítéses változatban 220 volt a ponthatár, ami a megszerezhető 480 pont alig 46 százaléka, így már gyenge közepes tanulmányi eredmény is elég volt a sikerhez. Igaz, a két évvel ezelőtti átalakítás nyomán az itt végzők csak akkor taníthatnak gyerekeket, ha a mesterképzésen is túljutnak.
A jó képességű tanárjelöltek kiválasztása és magas szintű képzésük a két legfontosabb tényezője a sikeres oktatási rendszernek - állítja az amerikai McKinsey tanácsadó cég tavaly szeptemberi elemzése, amelynek magyar változatát lapzártánk után mutatja be az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal. A Magyarországon 2004-ben megkezdett közoktatási reform szükségességét Magyar Bálint akkori oktatási miniszter éppen a nemzetközi PISA-felmérés eredményével indokolta. Az előrelépésre azonban várni kell, hiszen továbbra is gyászosan teljesítenek a magyar diákok e teszten (HVG, 2007. december 8.). Az átlagos teljesítményük elmarad az ország fejlettsége alapján elvárható szinttől.
Emellett az is kiderült az összehasonlításokból: Magyarországon a legnagyobbak az iskolák közötti különbségek, s ez növeli a társadalmi egyenlőtlenséget. A magyar iskolákból kilépő gyerekek 20 százalékának olyan a tudása, ami nem elég ahhoz, hogy tartósan munkát találjon - szól a másik összegző megállapítás.
A cikk további részletei:
http://hvg.hu/hvgfriss/2008.04/200804HVGFriss_353.aspx
