A tanárképzés radikális reformja nélkül elérhetetlen a magyar diákok sikeres szereplése a nemzetközi teszteken - derül ki a világ iskolai rendszereiről készített felmérésből.
Nem volt kemény verseny a tanítói főiskolai helyekért az idei keresztféléves képzéseken: a 2037 jelentkezőből csupán 92-en jelentkeztek pedagógusképzésre. A közülük felvételt nyert hatvan jelentkezőnek sem kellett sokat teljesítenie. Tanítóképzésre, ami most egyedül a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Karán indul, levelező, költségtérítéses változatban 220 volt a ponthatár, ami a megszerezhető 480 pont alig 46 százaléka, így már gyenge közepes tanulmányi eredmény is elég volt a sikerhez. Igaz, a két évvel ezelőtti átalakítás nyomán az itt végzők csak akkor taníthatnak gyerekeket, ha a mesterképzésen is túljutnak.
A jó képességű tanárjelöltek kiválasztása és magas szintű képzésük a két legfontosabb tényezője a sikeres oktatási rendszernek - állítja az amerikai McKinsey tanácsadó cég tavaly szeptemberi elemzése, amelynek magyar változatát lapzártánk után mutatja be az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal. A Magyarországon 2004-ben megkezdett közoktatási reform szükségességét Magyar Bálint akkori oktatási miniszter éppen a nemzetközi PISA-felmérés eredményével indokolta. Az előrelépésre azonban várni kell, hiszen továbbra is gyászosan teljesítenek a magyar diákok e teszten (HVG, 2007. december 8.). Az átlagos teljesítményük elmarad az ország fejlettsége alapján elvárható szinttől.
Emellett az is kiderült az összehasonlításokból: Magyarországon a legnagyobbak az iskolák közötti különbségek, s ez növeli a társadalmi egyenlőtlenséget. A magyar iskolákból kilépő gyerekek 20 százalékának olyan a tudása, ami nem elég ahhoz, hogy tartósan munkát találjon - szól a másik összegző megállapítás.
A cikk további részletei:
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
