Az oktatási tárca, megpróbálván az európai trendekhez igazítani az egyes képzésterületeken oktatott hallgatók arányát, átszabta a felvételi keretszámok rendszerét - váratlanul nehéz helyzetbe hozva sok vidéki főiskolát.
Át kell gondolnia a jövőjét jó néhány vidéki főiskolának. A legutóbbi felvételi eredmények azzal szembesítették őket, hogy az új szabályok miatt a korábbinál jóval kevesebb és gyengébben teljesítő hallgatójuk lesz. Az idei tanévben ugyanis az oktatási tárca a korábbinál mintegy 10 százalékkal kevesebb egyetemista-főiskolás képzését hajlandó finanszírozni. A közpénzen okítható hallgatók számát ráadásul képzésterületekre, majd szakokra lebontva is megszabták (utóbbi adatot azonban nem hozták nyilvánosságra). Az új logika lényege: a felvételiző diákokat eredményeik alapján, képzésterületenként, illetve szakonként sorba állítják, s miután a legjobbak kitöltötték a keretet, a többi diák már csak költségtérítésesként kerülhet be. Ugyanez az intézmények szemszögéből azt jelenti, hogy ha a sor elején álló diákok más felsőiskolákat választottak, akkor nekik csak a saját zsebből fizető hallgatók maradnak.
Az új méricskélési rend még ennél is bonyolultabb. Meghatározta az oktatási tárca azt is, hogy az egyes intézmények egy-egy karára összesen hány - államilag finanszírozott plusz zsebből fizető - nappali tagozatos diákot enged felvenni. A népszerű egyetemek kurrens szakjai, ha akarták, akár a teljes keretüket kitölthették állami pénzes diákokkal, s mivel a jó tanulók általában ezeket a szakokat választották, ott a "diákminőséggel" sincs gond. Ebbe a kellemes helyzetbe jellemzően a budapesti felsőiskolák, mindenekelőtt az egyetemek kerültek - ellentétben a vidékiek nagy részével, különösen a bölcsészettudományi és részben a gazdálkodási képzést folytatókkal. A képzésterületenkénti kapacitás megállapításának kimondott célja volt ugyanis, hogy megszüntessék például a bölcsésztúlképzést, a természettudományos és műszaki helyeket pedig feltöltsék.
Ezt a miniszteriális átrendezést az magyarázza, hogy Magyarországon a két utóbbi területen végző diákok száma jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól (HVG, 2007. november 10.). A kézi vezérlés következtében mindenesetre az a faramuci helyzet alakult ki, hogy a műszaki és a természettudományi szakokon folyó államilag támogatott képzésre, mivel kevés volt a jelentkező, gyenge tanulmányi eredménnyel is be lehetett jutni. A HVG számításai szerint a természettudományi képzésterület állami finanszírozású helyeire felvett diákok átlaga mintegy 117 pont volt a bölcsészek 130 pontjával szemben. Azaz sok jól tanuló, akár nyelvvizsgával is rendelkező diáknak nem volt esélye bekerülni az általa választott, ám a minisztérium preferencialistáján hátrább sorolt képzésre, míg a tárca által favorizált képzésterületre kívánkozók gyengébb eredménnyel is sikerrel jártak.
A cikk további részletei:
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
