Vidéki főiskolák perspektívái

Az oktatási tárca, megpróbálván az európai trendekhez igazítani az egyes képzésterületeken oktatott hallgatók arányát, átszabta a felvételi keretszámok rendszerét - váratlanul nehéz helyzetbe hozva sok vidéki főiskolát.

  • Eduline

Át kell gondolnia a jövőjét jó néhány vidéki főiskolának. A legutóbbi felvételi eredmények azzal szembesítették őket, hogy az új szabályok miatt a korábbinál jóval kevesebb és gyengébben teljesítő hallgatójuk lesz. Az idei tanévben ugyanis az oktatási tárca a korábbinál mintegy 10 százalékkal kevesebb egyetemista-főiskolás képzését hajlandó finanszírozni. A közpénzen okítható hallgatók számát ráadásul képzésterületekre, majd szakokra lebontva is megszabták (utóbbi adatot azonban nem hozták nyilvánosságra). Az új logika lényege: a felvételiző diákokat eredményeik alapján, képzésterületenként, illetve szakonként sorba állítják, s miután a legjobbak kitöltötték a keretet, a többi diák már csak költségtérítésesként kerülhet be. Ugyanez az intézmények szemszögéből azt jelenti, hogy ha a sor elején álló diákok más felsőiskolákat választottak, akkor nekik csak a saját zsebből fizető hallgatók maradnak.

Az új méricskélési rend még ennél is bonyolultabb. Meghatározta az oktatási tárca azt is, hogy az egyes intézmények egy-egy karára összesen hány - államilag finanszírozott plusz zsebből fizető - nappali tagozatos diákot enged felvenni. A népszerű egyetemek kurrens szakjai, ha akarták, akár a teljes keretüket kitölthették állami pénzes diákokkal, s mivel a jó tanulók általában ezeket a szakokat választották, ott a "diákminőséggel" sincs gond. Ebbe a kellemes helyzetbe jellemzően a budapesti felsőiskolák, mindenekelőtt az egyetemek kerültek - ellentétben a vidékiek nagy részével, különösen a bölcsészettudományi és részben a gazdálkodási képzést folytatókkal. A képzésterületenkénti kapacitás megállapításának kimondott célja volt ugyanis, hogy megszüntessék például a bölcsésztúlképzést, a természettudományos és műszaki helyeket pedig feltöltsék.

Ezt a miniszteriális átrendezést az magyarázza, hogy Magyarországon a két utóbbi területen végző diákok száma jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól (HVG, 2007. november 10.). A kézi vezérlés következtében mindenesetre az a faramuci helyzet alakult ki, hogy a műszaki és a természettudományi szakokon folyó államilag támogatott képzésre, mivel kevés volt a jelentkező, gyenge tanulmányi eredménnyel is be lehetett jutni. A HVG számításai szerint a természettudományi képzésterület állami finanszírozású helyeire felvett diákok átlaga mintegy 117 pont volt a bölcsészek 130 pontjával szemben. Azaz sok jól tanuló, akár nyelvvizsgával is rendelkező diáknak nem volt esélye bekerülni az általa választott, ám a minisztérium preferencialistáján hátrább sorolt képzésre, míg a tárca által favorizált képzésterületre kívánkozók gyengébb eredménnyel is sikerrel jártak.

A cikk további részletei:

http://hvg.hu/hetilap/200803HVGFriss_3129.aspx

Hozzászólások

Nem csak a rugalmas iskolakezdés van tervben, hanem a rugalmas óvodakezdés is

A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.

@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.