Át kell gondolnia a jövőjét jó néhány vidéki főiskolának. A legutóbbi felvételi eredmények azzal szembesítették őket, hogy az új szabályok miatt a korábbinál jóval kevesebb és gyengébben teljesítő hallgatójuk lesz. Az idei tanévben ugyanis az oktatási tárca a korábbinál mintegy 10 százalékkal kevesebb egyetemista-főiskolás képzését hajlandó finanszírozni. A közpénzen okítható hallgatók számát ráadásul képzésterületekre, majd szakokra lebontva is megszabták (utóbbi adatot azonban nem hozták nyilvánosságra). Az új logika lényege: a felvételiző diákokat eredményeik alapján, képzésterületenként, illetve szakonként sorba állítják, s miután a legjobbak kitöltötték a keretet, a többi diák már csak költségtérítésesként kerülhet be. Ugyanez az intézmények szemszögéből azt jelenti, hogy ha a sor elején álló diákok más felsőiskolákat választottak, akkor nekik csak a saját zsebből fizető hallgatók maradnak.
Az új méricskélési rend még ennél is bonyolultabb. Meghatározta az oktatási tárca azt is, hogy az egyes intézmények egy-egy karára összesen hány - államilag finanszírozott plusz zsebből fizető - nappali tagozatos diákot enged felvenni. A népszerű egyetemek kurrens szakjai, ha akarták, akár a teljes keretüket kitölthették állami pénzes diákokkal, s mivel a jó tanulók általában ezeket a szakokat választották, ott a "diákminőséggel" sincs gond. Ebbe a kellemes helyzetbe jellemzően a budapesti felsőiskolák, mindenekelőtt az egyetemek kerültek - ellentétben a vidékiek nagy részével, különösen a bölcsészettudományi és részben a gazdálkodási képzést folytatókkal. A képzésterületenkénti kapacitás megállapításának kimondott célja volt ugyanis, hogy megszüntessék például a bölcsésztúlképzést, a természettudományos és műszaki helyeket pedig feltöltsék.
Ezt a miniszteriális átrendezést az magyarázza, hogy Magyarországon a két utóbbi területen végző diákok száma jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól (HVG, 2007. november 10.). A kézi vezérlés következtében mindenesetre az a faramuci helyzet alakult ki, hogy a műszaki és a természettudományi szakokon folyó államilag támogatott képzésre, mivel kevés volt a jelentkező, gyenge tanulmányi eredménnyel is be lehetett jutni. A HVG számításai szerint a természettudományi képzésterület állami finanszírozású helyeire felvett diákok átlaga mintegy 117 pont volt a bölcsészek 130 pontjával szemben. Azaz sok jól tanuló, akár nyelvvizsgával is rendelkező diáknak nem volt esélye bekerülni az általa választott, ám a minisztérium preferencialistáján hátrább sorolt képzésre, míg a tárca által favorizált képzésterületre kívánkozók gyengébb eredménnyel is sikerrel jártak.
A cikk további részletei:
http://hvg.hu/hetilap/200803HVGFriss_3129.aspx
