Az SZDSZ azt javasolja, hogy a Diákhitel jelenlegi felső határát 2008. szeptemberétől emeljék fel az alapképzések esetén tízezer forinttal, a mesterképzések esetén pedig tizenötezer forinttal havonta.
"Az emelés azt jelenti, hogy a jelenlegi támogatásokhoz képest is - amelyek egyáltalán nem jelentéktelenek - biztosítani fogja azt, hogy anyagi okok miatt a tandíj senkit se tarthasson távol a magyar felsőoktatástól" - mondta Magyar Bálint szerdán Budapesten. Az államtitkár felhívta a figyelmet, az emelés mértéke a fer átlagos mértékének felelne meg.
Az SZDSZ javaslata szerint az államilag finanszírozott, alapképzésben részt vevő hallgatók az eddigi maximum harmincezer forint helyett negyvenezer, mesterképzésben részt vevő társaik pedig negyvenötezer forint diákhitelt igényelhetnek egy hónapban. Költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók az eddigi negyvenezer forint helyett ötven, illetve mesterképzésben való részvétel esetén ötvetötezer forintra nőne a maximálisan felvehető hitel összege, havonta.
A volt oktatási miniszter szerint a tandíj-rendszert a juttatások, támogatások rendszerével együtt kell kezelni. A fejlesztéspolitikai államtitkár elmondta, tandíj már több mint tíz éve létezik a magyar felsőoktatásban, a diákoknak mintegy negyven százaléka ma is "tandíjas", úgynevezett költségtérítéses képzésben vesz részt. Ismertette, a hallgatók jelenleg szociális, sport-, kulturális, jegyzet- és kollégiumi támogatásban részesülhetnek. E támogatások és juttatások az elmúlt években növekedtek, ahogy a hallgatói normatíva is 70 százalékkal növekedett az elmúlt öt év alatt. "Ma Magyarországon egy jól tanuló, hátrányos helyzetű fiatal a felsőoktatásban a minimálbér közeli össztámogatásban tud részesülni, ha a különböző jogcímeken szerzett juttatásokat, támogatásokat és ösztöndíjakat összeadjuk" - mondta Magyar Bálint.A Diákhitel által maximálisan felvehető összeg emeléséhez egy kormányrendelet módosítása szükséges, amelyre az SZDSZ szerint február, vagy március folyamán sor kerülhet.
Őri András, a Diákhitel Központ kommunikációs igazgatója az EduPress-nek elmondta, a diákhitel maximálisan felvehető összegét bonyolult számítások alapján határozzák meg, a diplomások várható jövedelmének függvényében. Azért így, mert fontos, hogy a hitel mindenki számára visszafizethető legyen. A következő tanévre vonatkozó számítások júniusban fognak elkészülni, azonban a kormánynak joga van a felvehető maximális összeget megemelni. A Diákhitel Központ még tanulmányozza az SZDSZ javaslatát.
(
)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
