Verseny a felsőoktatásban

Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora nem tartja jó elképzelésnek, amit a közelmúltban pár állami intézmény vezetősége javasolt, hogy a magánintézmények ne kapjanak állami támogatást a jövőben. A rektor szerint, ha egy magántulajdonban lévő főiskola egyedülálló szakosodást kínál, a hallgatónak joga van azt államilag finanszírozott keretek között is tanulni.

  • Edupress
"A tavalyi első "versenyeztetős" felvételivel kapcsolatban vetődött fel a probléma, hogy bizonyos intézményekbe nagyon kevés diák jelentkezett, így kevés államilag támogatott hallgató jutott" - mondta el a Nap-keltében Vass. Ez érintette az állami és magántulajdonban lévő (pl. BKF) intézményeket egyaránt. "Nekünk talán még jobban fájt volna, ha nem vagyunk versenyképesek, tehát nem jelentkeznek hozzánk elegen - tette hozzá a rektor -, hiszen nálunk a jövedelem nagy része a költségtérítésből jön, amit a hallgatóktól kapunk. Az állami intézmények jövedelme pedig részben a hallgatóktól jön, és részben a tulajdonosi finanszírozásból, vagyis az állami támogatásból."

Vass szerint az egy egzakt mérce, ha a hallgató oda megy tanulni, ahova szeretne, tehát jórészt ő versenyezteti meg az intézményt. A mai felsőoktatás problémája pedig pont a versenyképesség lesz - hívta fel a figyelmet -, hogy az intézmények a hallgatókért hogy tudnak versenyezni, mit tudnak kínálni, megtalálják-e azokat a specialitásaikat, melyek miatt a hallgató oda jelentkezik. A bolognai szakok bevezetésével Magyarországon több helyen indul ugyanaz a szak. A rektor szerint, ha sok ugyanolyan, uniformizált szak van, akkor a felvételiző inkább választja a nagyobb egyetemet vagy a nagyobb várost, a kisebb intézményekkel, a vidékkel szemben. "És akkor vidéken hiába mondják, hogy jó lenne, ha náluk maradna az értelmiség, ha ezek az intézmények nem találják meg azt a speciális kínálatot, amit csak ők nyújtanak" - tette hozzá.

Vass László abban látja a megoldást, hogy ezek az egyetemek, főiskolák meggondolhatják, hogy a szakokon belüli szakirány-kínálatuk hogyan reagáljon azokra az igényekre, ami a környezetükben van. "Ezen kellene gondolkodniuk az intézményeknek, de mivel az állami intézmények esetében finanszírozás nem ebből jön, hanem az állami zsebből, azon gondolkodnak, hogy lehet érdeket érvényesíteni, hogy lehet fejni az állami kasszát, és jönnek ezek az ötletek, hogy magánintézményekbe hallgató ne mehessen állami finanszírozással".  A BKF rektora elmondta, ehhez a hallgatónak pedig joga lenne, aki, ha egy magániskolában találja meg a jó kínálatot, akkor mehessen oda államilag finanszírozott keretek között is. Szerinte ez a gondolkodásmód egy fiskális szemlélettel akarja megoldani a problémát és nem a felsőoktatás gyakorlatias szemléletével.

(forrás: Nap-kelte)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?