A hvg.hu szociológusokat, tanárokat és kultúrakutatót kérdezett, milyen a rendszerváltás körül született, nagykorúvá érő generáció.
Az előző rendszerben szocializálódott nemzedékek jobbára úgy élik meg, hogy a rendszerváltás vízválasztó volt az életükben. Az ország függetlenné válása, a politikai és gazdasági rendszer átalakulása, a szabadság beköszönte, a demokrácia intézményrendszerének létrejötte valóban fordulópont, amely mindenki életében jelentett valamit. Felnőtt azonban egy generáció, amely már más időszámításban él. Nem 1989-hez viszonyítanak, vagy ha igen, akkor pusztán személyes okokból, hiszen akkor születtek. Ők már az „új” Magyarország gyermekei. A rendszerváltás táján született nemzedék most érik nagykorúvá.
„Nem tudom, volt-e már a magyar társadalomnak ennyire magára hagyott generációja” - mondja Gábor Kálmán szociológus, amikor összegezni igyekszik mindazt, amit az épp nagykorúvá váló fiatalok nemzedékéről tudhatunk. A Nyugat-Európában már a hatvanas években lejátszódott, a szakirodalomban ifjúsági korszakváltásként aposztrofált folyamat zajlik nálunk is – magyarázza Gábor, aki a 2004-es nagy központi ifjúságkutatási projektben is részt vett (Ifjúság 2004). Mint mondja, egyre több fiatal és egyre több időt tölt az oktatásban, egyre korábban önállósodik, miközben a munka- és gyermekvállalás ideje kitoldódik. A fiatalokat is befolyásoló környezet átrendeződik: a család, az iskola visszaszorul, míg a médiának, a fogyasztásnak egyre nagyobb a jelentősége a szemléletformálásban.
A lehetőségek száma is megsokszorozódott, a világ kitágult, ám ez mégis bizonytalansággal párosul. A sok lehetőség még több kísérletezgetést, próbálkozást szül, mert a kockázat is egyre nagyobb. „Ebben pedig nem kapnak segítséget, a felnőtt társadalom, a család és az iskola értetlenül áll a vágyaik és igényeik előtt, számon kérik például, hogy miért nem boldogulnak a korábban bevált intézményrendszerben” - mondja Gábor Kálmán. Miközben igenis lehetne új tereket, esélyeket biztosítani nekik, hogy úgy teremtsenek közösséget, ahogyan ők szeretnék. Bár elismeri a kutató, hogy az indvidualizáció és az elmagányosodás is jelen van, véleménye szerint azonban nem arról van szó, hogy ne jönnének létre közösségek – példaként említi az internetet.
A cikk további részletei:
http://hvg.hu/kultura/20080111_generacio_ifjusag_fiatal.aspx
