Az idősebb generációk hajlamosak úgy tekinteni, hogy az utánuk jövőkkel véget ér, elvész valami. Pedig csak arról van szó, az újak mások.
A hvg.hu szociológusokat, tanárokat és kultúrakutatót kérdezett, milyen a rendszerváltás körül született, nagykorúvá érő generáció.
Az előző rendszerben szocializálódott nemzedékek jobbára úgy élik meg, hogy a rendszerváltás vízválasztó volt az életükben. Az ország függetlenné válása, a politikai és gazdasági rendszer átalakulása, a szabadság beköszönte, a demokrácia intézményrendszerének létrejötte valóban fordulópont, amely mindenki életében jelentett valamit. Felnőtt azonban egy generáció, amely már más időszámításban él. Nem 1989-hez viszonyítanak, vagy ha igen, akkor pusztán személyes okokból, hiszen akkor születtek. Ők már az „új” Magyarország gyermekei. A rendszerváltás táján született nemzedék most érik nagykorúvá.
„Nem tudom, volt-e már a magyar társadalomnak ennyire magára hagyott generációja” - mondja Gábor Kálmán szociológus, amikor összegezni igyekszik mindazt, amit az épp nagykorúvá váló fiatalok nemzedékéről tudhatunk. A Nyugat-Európában már a hatvanas években lejátszódott, a szakirodalomban ifjúsági korszakváltásként aposztrofált folyamat zajlik nálunk is – magyarázza Gábor, aki a 2004-es nagy központi ifjúságkutatási projektben is részt vett (Ifjúság 2004). Mint mondja, egyre több fiatal és egyre több időt tölt az oktatásban, egyre korábban önállósodik, miközben a munka- és gyermekvállalás ideje kitoldódik. A fiatalokat is befolyásoló környezet átrendeződik: a család, az iskola visszaszorul, míg a médiának, a fogyasztásnak egyre nagyobb a jelentősége a szemléletformálásban.
A lehetőségek száma is megsokszorozódott, a világ kitágult, ám ez mégis bizonytalansággal párosul. A sok lehetőség még több kísérletezgetést, próbálkozást szül, mert a kockázat is egyre nagyobb. „Ebben pedig nem kapnak segítséget, a felnőtt társadalom, a család és az iskola értetlenül áll a vágyaik és igényeik előtt, számon kérik például, hogy miért nem boldogulnak a korábban bevált intézményrendszerben” - mondja Gábor Kálmán. Miközben igenis lehetne új tereket, esélyeket biztosítani nekik, hogy úgy teremtsenek közösséget, ahogyan ők szeretnék. Bár elismeri a kutató, hogy az indvidualizáció és az elmagányosodás is jelen van, véleménye szerint azonban nem arról van szó, hogy ne jönnének létre közösségek – példaként említi az internetet.
A cikk további részletei:
http://hvg.hu/kultura/20080111_generacio_ifjusag_fiatal.aspx
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
