A beregszászi főiskoláról

Sólyom László felkereste vasárnap a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát (KMTF), s a tanintézményben tárgyalt a helyi magyarság vezetőivel. A főiskola ügyeiről szó lesz várhatóan a magyar köztársasági elnök és Viktor Juscsenko ukrán államfő munkácsi megbeszélésén is.

  • Eduline

A KMTF létrejöttéig Kárpátalján nem létezett önálló magyar felsőoktatási intézmény. Szem előtt tartva a kárpátaljai magyarság igényeit és a törvények adta lehetőségeket, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Református Egyház 1993-an közösen határozott egy alapítványi tanárképző főiskola megszervezéséről. A döntés után megalakították a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványt, amely felkérésére a nyíregyházi tanárképző főiskola kihelyezett képzéseként indult meg 1994-ben a magyar nyelvű felsőfokú oktatás tanítói, óvodapedagógia, angol-történelem és angol-földrajz szakon. 

1996 szeptemberében sikerült kézhez kapni az ukrán oktatási minisztérium által adott, oktatásra feljogosító működési engedélyt, amely az akkreditálási folyamat lezárásáig biztosította a képzési tevékenységhez szükséges jogi hátteret. Az intézmény a Beregszászi Református Egyház tulajdonában lévő épületben kapott helyet Beregszász központjában.

A KMTF 1996-ban önállósult és akkor az egyetlen önálló, hivatalosan elismert magyar felsőoktatási intézmény volt Magyarország határain kívül. Az évek folyamán a főiskola profilja folyamatosan bővült, 2001. májusában akkreditálták a főiskola tanítói szakát. Néhány esztendő alatt olyan képzési központtá nőtte ki magát, amely a kor és a helyi magyar közösség egyre szélesebb rétegeinek igényeit elégíti ki, s ahol a továbbtanulni vágyó magyar fiatalok a pedagógiai szakirány mellett a kertészmérnöki, a matematikai-informatikai, a közgazdasági és a menedzseri szakok közül választhatnak. 

Az elmúlt években a beregszászi főiskola sokszor a kárpátaljai és a magyar újságok címlapjára került a tanintézmény körül folyó tulajdonjogi vita miatt. Az előzményekhez tartozik, hogy a főiskola a városi tanács döntése alapján 2002. februárjában saját tulajdonába kapta a település központjában álló egykori törvényszéki épületet. Az impozáns, de nagyon leromlott állagú palotát a beregszászi polgármester Mádl Ferenc köztársasági elnök és Anatolij Kinah akkori ukrán miniszterelnök jelenlétében adta át ünnepélyesen a magyar tanintézetnek. A gondok a 2002 áprilisi ukrán parlamenti és helyhatósági választások után kezdődtek, amikor az új felállású városi tanács megfosztotta a főiskolát az épület tulajdonjogától, jóllehet a tanintézet javarészt magyarországi adományokból több tízmillió forintot fordított az épület felújítására. 

A jogi vitából - amelyben jócskán keveredtek a kárpátaljai magyar szervezetek szembenállásából fakadó politikai elemek is - elhúzódó bírósági ügy kerekedett. A kárpátaljai megyei fellebbviteli bíróság három évvel ezelőtt, 2005. január 19-án visszaállította az épület tulajdonjogát, a kedvező döntéshez pedig nyilvánvalóan hozzájárult a Viktor Juscsenko megválasztása után megváltozott politikai légkör.

Jelenleg a KMTF-en 25 szak működik, a 2006-2007-es tanévben 1498 hallgató tanult, ebből 647 a nappali tagozaton, a hallgatók 91 százaléka magyar, 9 százaléka pedig ukrán tannyelvű iskolában érettségizett. Az iskola fenntartása és tatarozása teljes egészében a magyar állam, illetve magyarországi "magántámogatók" pénzéből történik, az ukrán hatóságok nem járulnak hozzá anyagiakkal, pedig - mint az MTI-nek a főiskolán elmondták - egy téli hónapban csak a fűtési számla közel egymillió forintra rúg.

Forrás: MTI

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.