MBA diplomával a munkaerőpiacon

Eltérés mutatkozik a friss diplomások és az idősebb, jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező "MBA-sok" munkaerő-piaci megbecsülésében. Megkérdezett szakemberek szerint, csak akkor térül meg ez a képzettség, ha gyakorlattal párosul a diploma - derült ki a Menedzsment Fórum felméréséből.

  • Edupress

Egy szakmai múlttal rendelkező felsővezető esetében komoly előnyt jelenthet egy MBA diploma, azonban a frissen végzett, fiatal diplomásoknál ez inkább hátrányt jelenthet. Ők túlképzettség miatt kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe a munkaerő-piaci versenyben - olvasható a honlapon.

A megkérdezettek szerint a friss diplomával rendelkező és MBA végzettséggel is bírók jelentős része alig rendelkezik szakmai tapasztalattal. Sokan közülük azt gondolják, hogy egyből a főnöki székbe kerülhetnek a papírok által, és fizetési igényeiket is eszerint jelölik meg. Ezzel azonban nem azt érik el, amit szeretnének, hanem éppen az ellenkezőjét. Az ilyen jelöltek inkább hátránnyal, semmint előnnyel indulnak a munkaerő-piaci versenyben. A vállalatok, vállalkozások többsége előnyben részesíti a kevésbé nívós diplomával, de ugyanakkor jelentősebb szakmai tapasztalattal és nyelvtudással rendelkező álláskeresőket.

A tapasztalattal rendelkező idősebb korosztály (33-46 évesek) képviselői nem a papírok halmozása céljából tanulnak, hanem azért választják az MBA képzést, mert gyakorlati tapasztalataikat szeretnék kombinálni a tanultakkal - derült ki a felmérésből. Az ő esetükben előnyt jelenthet egy MBA diploma megszerzése.Magyarországon az MBA diplomának nincs olyan elismertsége, mint külföldön, ahol nem ritka, hogy multinacionális vállalatok felső vezetőinek külön juttatásként biztosítják a több millió forintos MBA-képzéseken való részvételi lehetőséget - írja a portál. Nálunk lényegesen elfogadottabb és elismertebb a szakmai továbbképzési programokon való részvétel, mint egy újabb diploma.

(Forrás: Menedzsment Fórum)

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu