Több változás is életbe lép a felsőoktatás területén január 1-jén, így a felsőoktatás új típusú támogatása; a tandíjból származó bevételre vonatkozó szabályozás, s a felsőoktatási hallgatók juttatásairól és egyes térítésekről szóló rendelet is ekkortól hatályos - közölte az oktatási tárca.
A felsőoktatási törvény januárban életbe lépő módosítása rögzíti az intézmények három évre szóló finanszírozását. A törvénymódosítás a felsőoktatás működőképességét biztosító, 2007. évi felsőoktatási költségvetési támogatás 214 milliárd forintos összegét tekinti bázisnak. A támogatás 2010-re 240 milliárdra nő.
A képzés szerkezetében a törvénymódosítás januárban életbe lépő passzusa új képzési szolgáltatásként határozta meg a résztanulmányok indításának lehetőségét.
A minőség érdekében a felsőoktatási törvény korlátozta az oktatók további foglalkoztathatóságát. Ezentúl az az intézmény kezdheti meg működését, amelynek nyilvántartásba vétele megtörtént, a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt megkapta és az Országgyűlés döntött állami elismeréséről.
Ekkortól lép életbe a felsőoktatási hallgatók juttatásairól és egyes térítésekről szóló szabályozás is. A jogszabály rögzíti, hogy a képzési hozzájárulás 2008-tól a felsőoktatási intézmény el nem vonható bevétele, amelynek kormány által meghatározott mértékét - legalább egyharmadát, legfeljebb ötven százalékát - a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgatók támogatására kell fordítani, míg a fennmaradó hányadot az intézmény a fejlesztési céljaira fordíthatja. A rendelet értelmében a bevétel 50 százaléka fordítható a teljesítmény elismerésére.
A hallgató az első félévben iskolakezdő alaptámogatásban, további félévekben szociális támogatásban és tanulmányi ösztöndíjban részesülhet.
Előírták a képzési hozzájárulás alóli mentesítés mértékét, s pontosították a határon túli magyarok számára adható ösztöndíj szabályrendszerét. A módosítás átvezeti az Oktatási Hivatal létrejöttével és feladatainak bővülésével kapcsolatos változásokat, a felsőoktatási információs rendszerre vonatkozó rendelkezéseket pontosítja. A felvételi eljárásból, valamint a diákigazolvány kiadásából befolyó pénz az Országos Felsőoktatási és Információs Központ, illetve az Educatio Kht. helyett az Oktatási Hivatal számlájára érkezik.
Életbe lép a felsőoktatási alap- és mesterképzési szakokról, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló rendelet, a képzési rendszer kiegészült a mesterképzési szakok megnevezésével és a tanári szakképzettség rendszerének pontosításával.
A rendelet kiegészült a mesterszakokkal: 130 mesterszak képzési és kimeneti követelményei jelentek meg a jogszabályban. A tanári mesterszakon 72 tanári szakképzettség követelménye (ebből közismereti tanári szakképzettség 38, szakmai tanári szakképzettség 33, kizárólag másodikként felvehető tanári szakképzettség 27) nyert elfogadást.
A módosítás a felsőoktatási intézmények hatáskörében indítható továbbképzések létesítését, illetve nyilvántartásba vételét segítő szabályozásra adott lehetőséget.
Január 1-jén lép életbe a 2008-ban a felsőoktatásba felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeretről szóló határozat, eszerint a kormány az államilag támogatott új belépő létszámkeretet 56 ezerben határozta meg, amelyből a felsőfokú szakképzésre felvehető hallgatók létszáma 12.500 fő. Alapképzésre felvehető hallgatók létszáma 39.600. Egységes, osztatlan képzésre felvehető hallgatok létszáma: 3.050.
Forrás: MTI
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
