Az Egyesült Királyságban évente körülbelül 500.000 fiatal adja be jelentkezési lapját a felsőoktatásba, míg Magyarországon 2007-ben valamivel több mint 108 ezer jelentkezés érkezett, ebből tehát látszik, hogy a szigetországban arányaiban kevesebben szeretnének diplomát szerezni, mint nálunk. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ a brit felvételi rendszert vizsgálta.
A jelentkezők ugyan arányosan kevesebben vannak, de 2007-ben 77 százalékuk bejutott a felsőoktatásba, míg Magyarországon 2006-ba 71 százalék, 2007-ben pedig 75 százalék volt ez az arány. Meg kell jegyezni, hogy a brit oktatáspolitika egyik legfontosabb célja, hogy minél többen tanuljanak tovább a felsőoktatásban.
Erős különbség a magyar és a brit felvételi rendszer között, hogy míg hazánkban a jelentkezők korlátlan lehetőséget pályázhatnak meg intézménytől és tudományterülettől függetlenül, addig az Egyesült Királyságban korlátozott számú szakot jelölhetnek meg a diákok a választott területtől függően. Van olyan terület, ahol 3, 4 szakra pályázhatnak, de maximálisan 5 kurzus megjelölésére van lehetőségük. A két nagynevű brit intézmény, a Cambridge és az Oxfordi Egyetem esetében pedig mindössze egy kurzust választhatnak a jelentkezők.
A jelentkezés módjában is nagy az eltérés, Nagy-Britanniában sokkal elterjedtebb az elektronikus jelentkezés. A szigetország felvételizőinek kilencven százaléka számítógépe segítségével oldja meg a jelentkezést, míg Magyarországon egyelőre a továbbtanulni készülők tíz százaléka választja ezt a lehetőséget.
Az Egyesült Királyság területén a felsőoktatási kurzusokra a felvételi jelentkezéseket elsősorban az Universities and Colleges Admissions Service (UCAS) koordinálja, ami nagyjából megegyezik a hazánkban működő OFIK-kal. Vannak azonban olyan kurzusok az Egyesült Királyságban - zenei képzés, ápolás és egészségügy, posztgraduális tanárképzés -, amelyek esetében egy külön szervezet látja el a felvételi ügyintézés feladatkörét. A jelentkezési határidő után a jelentkezéseket az UCAS elküldi a megfelelő felsőoktatási intézményeknek, ahol az érdemjegyek, UCAS 'Tarifa' (a különböző képzettségek pontrendszerbe számított értéke) és a felvételi teszt eredményei alapján döntik el, hogy a jelentkező felvételt nyert-e. A felvételt nyert hallgató a jelentkezési időszak kezdetéhez viszonyítva egy év múlva kezdheti meg felsőfokú tanulmányait. Ha nem sikerül a felvételi, akkor a jelentkezőnek lehetősége van, hogy az UCAS munkatársaival közösen felkutassa a különböző továbbtanulási lehetőségeket.
A brit felsőoktatást vizsgálva az is látszik, hogy a lakosság arányaihoz mérten Magyarországon több felsőoktatási intézmény működik, mint Nagy- Britanniában. Hazánkban 79 integrált intézmény oktatja leendő diplomásainkat, míg a szigetországban 327 felsőoktatási intézmény működik.
(
)
Mit kell tudnia valójában egy igazgatónak? Hogyan lehetne igazságosan dönteni a jelöltek közül? Arról nem is beszélve, hogy a pillanatnyi népszerűség és a politikai lobbik helyett professzionális, adatalapú és több lépcsős vezetői rendszerre van szükség a magyar oktatásban. Vélemény.
Augusztus 25. és 31. között országszerte szakmai tanévnyitó konferenciákat szervez az Oktatási Hivatal az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal együttműködésben. A rendezvények iránt nagy az érdeklődés, több helyszínen már minden hely betelt, néhány megyében azonban még lehet regisztrálni.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóját, aki korábban maga is visszaadta állami kitüntetését. Most viszont a díjazottak névsorát látva úgy érzi, „helyére kerülnek itt is a dolgok”, az elismerést pedig az Igazgyöngy Alapítvány 27 éves civil munkája fontos mérföldkövének tartja.
Az intézményfejlesztési elnökhelyettes többek között az Oktatási Hivatal digitális megújulásáért, az adatvezérelt működés fejlesztéséért és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinálásáért felel majd. Az új vezető a köznevelési és felsőoktatási elemzésekre is hatással lehet: hatásvizsgálatokat és adatfeldolgozásokat kezdeményezhet.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Sok intézményben már az augusztusi hosszú hétvége után be kell menniük a pedagógusoknak az iskolába.
A PDSZ országos választmányának tagja többek között a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját, a státusztörvény eltörlését és a pedagógusok munkaterheinek rendezését nevezte meg szükségesnek.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
