Manherz: januárra összehívják a felsőoktatási kerekasztalt

Befejeződött a felsőoktatási kerekasztal szakértői bizottságának tárgyalássorozata a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) alternatív tandíjjavaslatáról.

  • Eduline

A tárgyalások több menetben folytak a HÖOK által delegált tagokkal, a készülő munkaanyagot januárban a felsőoktatási kerekasztal elé terjesztik - jelentette be Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár a szerdai sajtótájékoztatón.

A HÖOK javaslatának átvétele - október 6. - óta kölcsönösen megismerték egymás javaslatait, észrevételeit, megvizsgálták a törvényességi kérdéseket, és szerdán befejezték a szakértői megbeszéléseket. A szaktárca változatlanul megállapodást kíván kötni - mondta Manherz Károly, hozzátéve, hogy januárban a felsőoktatási kerekasztal elé tárják a munkaanyagot. 

Ismertette, a tárgyalások során egyetértettek abban, hogy a képzési hozzájárulásra szükség van, a hozzájárulás mértékét differenciálni kell a különböző képzési szintek, alap és mesterképzés szerint. A hozzájárulásnak elsődlegesen a minőségi képzést kell szolgálnia. A szakállamtitkár megjegyezet, véleménykülönbség a HÖOK-kal a módban és a technikában maradt. 

A szerdai, utolsó szakértői tárgyaláson jelen volt Hiller István oktatási és kulturális miniszter is. Tíz pontos anyagban foglalták össze a még megvitatandó kérdéseket, például azt, hogy miként érvényesüljön az igazságosság elve a hozzájárulások megállapításában, hogyan jelenjen meg a költségtérítéses képzésben résztvevők érdekeinek képviselete. Milyen fajta forrásképződést jelent a hozzájárulás a felsőoktatási intézmények számára, és mit lehet törvénymódosítással, illetve kormányrendelettel szabályozni. 

A sajtótájékoztatón jelenlévő HÖOK elnök, Miskolczi Norbert megjegyezte, szerették volna, ha karácsonyra bejelenthetik a tandíjmentességet. De belátták, hogy sokkal több törvény és szabályozási módosításra van szükség. Nagyon reméli hogy a tárca mindent megtesz a mielőbbi megállapodásért, hiszen közeleg az egyetemi-főiskolai jelentkezések ideje - tette hozzá.

Forrás: MTI
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.