A tanácskérés nem korfüggő

Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) Pályatanácsadójának naptárja zsúfolásig telt a jelentkezési időszakban, de nem csak a frissen érettségizettek kérik ki a szakemberek véleményét döntésükhöz, több, harminc év körüli fiatal várakozik.

  • Edupress

Kiss István, az OFIK tanácsadó pszichológusa a felvi.hu-nak elmondta, a tanácskérőkkel a közös munka mindig úgy kezdődik, hogy fel kell mérni, mennyire elszánt az illető, mennyire erős benne az érdeklődés a magasabb szintű, összetettebb feladatok elvégzése iránt. Meg kell találni azokat a területeket, amely a felvételiző érdeklődését vélhetően hosszú távon fenntartja, sőt a későbbiekben szakmája lesz. Sok esetben ott követnek el hibát a pályakezdők, hogy olyan szakon kezdenek tanulni, amelynek felvételi követelménye egy, a gimnáziumban szeretett tárgy volt. A bekerülés ugyan könnyen megy, de a tanult tárgyak és a jövőbeli szakma a legkevesebb sikert nem okoz a hallgatónak és az érdeklődést sem tartja fenn a képzés - mondta a pszichológus.

Ezért tehát a kulcs a sikerhez, hogy tisztázzuk, miért szereti a felvételiző az adott tárgyat. Ha az illető olyan területet talál, melynek tanulása során jól érzi magát, és az adott területen a munkamód hasonlóképp zajlik, mint az oktatás során használatos munkamód (pl. állandó kísérletezés, hosszú eszmefuttatások stb.), sokkal egyszerűbb lesz a tanulás és a munkavégzés közötti akadályok leküzdése. "A kulcs tehát, hogy olyan szakmát találjunk, amiben komfortosan érezzük magunkat" - mondta Kiss István.

A pszichológia szerint a tanulás minden olyan információgyűjtési akciónk, aminek eredményeként valamit másként teszünk, gondolunk, vagy érzünk, mint annak előtte - hívja fel a figyelmet a pszichológus. Így már az anyaméhben elkezdünk tanulni, ezért is felesleges feltenni a kérdést, hogy érdemes-e 25-30 évesen nekivágni a tanulmányoknak. Új ismeretek, feladatok, készségek iránti vágyunkat nem célszerű elfojtanunk, tanulás iránti nyitottságunkat pedig meg kellene őriznünk életpályánk teljes tartamára - mondta Kiss István.

A pszichológiai szakirodalmakban megjelent az "érett hallgató" fogalma, aki nem kezdi meg tanulmányait 23-25 év előtt. Ez a korosztály természetesen más elvárásokkal bír a képzéssel szemben, tanulmányai során inkább személyi edzőket keresne saját érdeklődési irányainak megfelelő ismeretbővítéséhez, nagyobb hangsúlyt helyez az ismeretek gyakorlati alkalmazhatóságára és kerüli az időpocsékolást. A tudatos életpálya-építés fontos kérdése tehát, hogy a harmincas évekhez érve váltsunk, módosítsunk, és ezáltal gazdagítsuk saját szakmai pályafutásunkat - mondta Kiss István. Helyes stratégiát azonban ebben a korban már nehezen tudunk tanácsolni, hiszen sok más szempont (család, munkahely, pénzügyi megfontolások) szerepet játszik a választásban, az azonban biztos, hogy a tudás, az ismeretek bővítése nagyon fontos, tanulni egy egész életen át kell - mondta a pszichológus.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.