Nem okoztak sok meglepetést a 2008. februárban induló alapképzésekre beadott jelentkezések, arányaiban hasonló képet adnak a fiatalok pályaválasztását illetően, mint a fél évvel ezelőtti jelentkezések.
A februárban induló képzések jelentkezési adatai az OFIK (Országos Felsőoktatási Információs Központ) december 10-ei feldolgozottság alapján hasonló tendenciát mutatnak a hagyományos, szeptemberben induló képzések jelentkezési adataival, télen is a gazdaságtudományi, a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi terülten kívánják a legtöbben megkezdeni tanulmányaikat. Alapképzésben most is a gazdálkodás és menedzsment és a kommunikáció és médiatudomány szakot jelölték meg a legtöbben, azt is a Zsigmond Király Főiskolán szeretnék tanulni, mesterképzésben közigazgatást tanulna a jelentkezők többsége a BCE-n.
A www.felvi.hu-n közzétett adatok szerint 1907 jelentkező adta be jelentkezési lapját a felvételi eljárás során, ebből 1097-en alapképzésre, 382-en mesterképzésre és a jelentkezők negyede, 505 felvételiző felsőfokú szakképzésre jelentkezett.
Az összesített adatok alapján a legtöbben, 485-en a Zsigmond Király Főiskolára jelentkeztek, 437-en a Szegedi Tudományegyetemet jelölték meg, a harmadik legtöbb jelentkező a Budapesti Corvinus Egyetemen szeretné megkezdeni tanulmányait, a BCE-re 220 jelentkezés érkezett.
Meg kell említeni, hogy a ZSKF alapszakjaira, az SZTE felsőfokú szakképzéseire és a BCE mesterszakjaira érkezett a fentebb felsorolt jelentkezői létszám többsége.
A legtöbb elsőhelyes jelentkezés is ezek között az intézmények között oszlik el, csak a sorrend változik némiképp. A tradicionális egyetemek közül első helyen legtöbben a Szegedi Tudományegyetemet, a fiatal, dinamikusan fejldő intézmények közül elsőként a Zsigmond Király Főiskolát jelölték első helyen, 194-en pedig a BCE-t jelölték meg, így a Közgáz lett a harmadik a felvételizők körében, amit első helyen jelöltek meg.
Összesen 28 intézmény meghirdetett szakjaira lehetett jelentkezni.
Ami a szakok, intézmények népszerűségét illeti, legtöbben gazdaságtudományi területet, majd a társadalomtudományi területet és a bölcsészettudományi területet jelölték meg. Ezeket követi a jogi és közigazgatási terület, majd a műszaki képzési terület.
A legtöbb jelentkezőt vonzó alapszak a gazdálkodási és menedzsment, valamint a kommunikáció és médiatudomány szak volt, a szakot meghirdető intézmények közül a legtöbben a Kodolányi János Főiskola budapesti tagozatát jelölték meg gazdálkodás és menedzsment szakon, második legtöbben a ZSKF-et, míg a kommunikáció és médiatudomány alapszakra jelentkezők a ZSKF-et részesítették előnyben, ide jelentkeztek a legtöbben, a SZTE volt a második legnépszerűbb a kommunikációs pályát választók körében.
A Zsigmond Király Főiskola tehát nem csak azért vonzotta a legtöbb jelentkezőt, mert széles kínálatot adott az alapszakok között, de a sok intézmény által meghirdetett legkeresettebb szakokra is a legtöbb jelentkezőt vonzotta.
A jelentkezők döntő többsége levelező tagozaton, költségtérítéses formában kíván tanulni, mindössze 401 felvételiző szeretne nappali tagozaton és 636 jelentkező államilag támogatott finanszírozási formában tanulni.
Kétszer annyi nő jelentkezett a februárban induló képzésekre, mint férfi, ami meglepő eredmény, hiszen az utóbbi években még midig valamivel több női jelentkező volt ugyan, az arányok kezdtek kiegyenlítődni.
Úgy tűnik a keresztféléves jelentkezések inkább az idősebb (27-) korosztályt vonzották, hiszen a jelentkezők csaknem fele 27 éves, vagy idősebb. A jelentkezők másik felét a 20-26 év közöttiek alkotják, a fiatalabb korosztályt mindössze 153-an képviselték. Nem csoda hát, hogy a jelentkezők többsége a levelező tagozaton szeretné megkezdeni vagy folytatni tanulmányait.
Az adatokat még feldolgozás alatt állnak, a www.felvi.hu-n a folyamatosan frissülő, legaktuálisabb számítások érhetők el.
(
)
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
