A hallgatóbarát főiskolát választották a legtöbben

Nem okoztak sok meglepetést a 2008. februárban induló alapképzésekre beadott jelentkezések, arányaiban hasonló képet adnak a fiatalok pályaválasztását illetően, mint a fél évvel ezelőtti jelentkezések.

  • Eduline
A februárban induló képzések jelentkezési adatai az OFIK (Országos Felsőoktatási Információs Központ) december 10-ei feldolgozottság alapján hasonló tendenciát mutatnak a hagyományos, szeptemberben induló képzések jelentkezési adataival, télen is a gazdaságtudományi, a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi terülten kívánják a legtöbben megkezdeni tanulmányaikat. Alapképzésben most is a gazdálkodás és menedzsment és a kommunikáció és médiatudomány szakot jelölték meg a legtöbben, azt is a Zsigmond Király Főiskolán szeretnék tanulni, mesterképzésben közigazgatást tanulna a jelentkezők többsége a BCE-n.

A www.felvi.hu-n közzétett adatok szerint 1907 jelentkező adta be jelentkezési lapját a felvételi eljárás során, ebből 1097-en alapképzésre, 382-en mesterképzésre és a jelentkezők negyede, 505 felvételiző felsőfokú szakképzésre jelentkezett.

Az összesített adatok alapján a legtöbben, 485-en a Zsigmond Király Főiskolára jelentkeztek, 437-en a Szegedi Tudományegyetemet jelölték meg, a harmadik legtöbb jelentkező a Budapesti Corvinus Egyetemen szeretné megkezdeni tanulmányait, a BCE-re 220 jelentkezés érkezett.

Meg kell említeni, hogy a ZSKF alapszakjaira, az SZTE felsőfokú szakképzéseire és a BCE mesterszakjaira érkezett a fentebb felsorolt jelentkezői létszám többsége.

A legtöbb elsőhelyes jelentkezés is ezek között az intézmények között oszlik el, csak a sorrend változik némiképp. A tradicionális egyetemek közül első helyen legtöbben a Szegedi Tudományegyetemet, a fiatal, dinamikusan fejldő intézmények közül elsőként a Zsigmond Király Főiskolát jelölték első helyen, 194-en pedig a BCE-t jelölték meg, így a Közgáz lett a harmadik a felvételizők körében, amit első helyen jelöltek meg.

Összesen 28 intézmény meghirdetett szakjaira lehetett jelentkezni.

Ami a szakok, intézmények népszerűségét illeti, legtöbben gazdaságtudományi területet, majd a társadalomtudományi területet és a bölcsészettudományi területet jelölték meg. Ezeket követi a jogi és közigazgatási terület, majd a műszaki képzési terület.

A legtöbb jelentkezőt vonzó alapszak a gazdálkodási és menedzsment, valamint a kommunikáció és médiatudomány szak volt, a szakot meghirdető intézmények közül a legtöbben a Kodolányi János Főiskola budapesti tagozatát jelölték meg gazdálkodás és menedzsment szakon, második legtöbben a ZSKF-et, míg a kommunikáció és médiatudomány alapszakra jelentkezők a ZSKF-et részesítették előnyben, ide jelentkeztek a legtöbben, a SZTE volt a második legnépszerűbb a kommunikációs pályát választók körében.

A Zsigmond Király Főiskola tehát nem csak azért vonzotta a legtöbb jelentkezőt, mert széles kínálatot adott az alapszakok között, de a sok intézmény által meghirdetett legkeresettebb szakokra is a legtöbb jelentkezőt vonzotta.

A jelentkezők döntő többsége levelező tagozaton, költségtérítéses formában kíván tanulni, mindössze 401 felvételiző szeretne nappali tagozaton és 636 jelentkező államilag támogatott finanszírozási formában tanulni.

Kétszer annyi nő jelentkezett a februárban induló képzésekre, mint férfi, ami meglepő eredmény, hiszen az utóbbi években még midig valamivel több női jelentkező volt ugyan, az arányok kezdtek kiegyenlítődni.

Úgy tűnik a keresztféléves jelentkezések inkább az idősebb (27-) korosztályt vonzották, hiszen a jelentkezők csaknem fele 27 éves, vagy idősebb. A jelentkezők másik felét a 20-26 év közöttiek alkotják, a fiatalabb korosztályt mindössze 153-an képviselték. Nem csoda hát, hogy a jelentkezők többsége a levelező tagozaton szeretné megkezdeni vagy folytatni tanulmányait.

Az adatokat még feldolgozás alatt állnak, a www.felvi.hu-n a folyamatosan frissülő, legaktuálisabb számítások érhetők el.

(www.edupress.hu)

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.