Európai Fiatal Újságíró Díj indul az EU-bővítés témakörében

Versengésre hívja Európa fiatal újságíróit az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága és együttműködő partnere, a European Youth Press (Európai Ifjúsági Sajtószövetség). A pályázat célja, hogy a fiatal újságírókat az Európai Unió bővítési politikájával kapcsolatban gondolkodásra és véleményük kifejezésére ösztönözze.

  • Edupress

50 éves történelme során az Európai Uniót alapító 6 tagállamhoz további 21 csatlakozott. Ma, a 27 tagállam megközelítőleg 500 milliós népességével, az Unió sokkal erősebb és befolyásosabb, mint az alapítók alig 200 milliós népességével volt. A bővítés az EU egyik legfontosabb politikai eszköze.

Az Unió húzóerejének segítségével Közép- és Kelet-Európa országai modern, jól működő demokráciákká alakultak. Ennek hatására a közelmúltban messzemenő reformokra került sor a tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országokban (Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Törökország, valamint Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Szerbia és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2244. sz. határozata szerint az Egyesült Nemzetek fennhatósága alatt álló Koszovó). Minden európai polgárnak a javát szolgálja, ha a szomszédos országok virágzó piacgazdasággal rendelkező, stabil demokráciák.

A bővítés egy gondosan irányított folyamat, amely segíti az érintett országok átalakulását, és ezáltal Európa-szerte kiterjeszti a békét, a stabilitást, a jólétet, a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot. Az európai fiatalok különösen sokat profitálhatnak ebből a sokszínű és változatos kultúrájú közösségből, ugyanis egyszerűbbé válik számukra az utazás, és az uniós csereprogramokon keresztül könnyebben tanulhatnak idegen nyelveket. Hosszú távon ők lesznek az uniós bővítés igazi nyertesei. A fiatal újságírók generációjuk fontos véleményalkotói azáltal, hogy a jövő Európájával kapcsolatos elképzeléseiket kifejezésre juttatják.

Az Európai Fiatal Újságíró Díj pályázatra való nevezéshez a szervezők egy 2007 januárja és 2008. március 15-e között megjelent cikkük beküldésére kérik a résztvevőket, akik újságírói munkájukhoz inspirációul a pályázat webhelyén (www.EUjournalist-award.eu) a kollégáik által írt, uniós bővítésről szóló cikkeket találhatnak. A pályamunkák az EU hivatalos nyelvein, illetve a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok nyelvein íródhatnak. 2008 áprilisában minden résztvevő ország nemzeti zsűrije egy országos nyertest fog kiválasztani, a 35 nyertes pedig egy közös háromnapos, nyugat-balkáni országokat érintő utazáson vehet majd részt.

A fiatal pályázókat a bővítésért felelős európai biztos, Olli Rehn a következőképpen szólította meg: "Nagy örömömre szolgál e pályázat kihirdetése, és kíváncsian várom, hogy minél többet megtudhassak, megtudhassunk a fiatal újságírók bővítési politikával kapcsolatos véleményéről. A fiatal újságírók generációjuk fontos véleményformálói. Arra kérem őket, hogy osszák meg velünk tapasztalataikat és a közös európai jövővel kapcsolatos elképzeléseiket. Gondolataik újabb lendületet adnak majd a kontinensünk arculatát formáló vitáknak. "A nyertes cikket 2008 áprilisában a média jeles képviselőiből, szerkesztőkből és elismert újságírókból álló nemzeti zsűri fogja kiválasztani minden országban. Bővebb információ a zsűritagokról a pályázat webhelyén lesz elérhető. A 35 nyertes mindegyike egy balkáni országokat érintő körutazáson vehet részt, 2008 júniusában pedig lehetőségük lesz részt venni egy nemzetközi médiaszakemberekből álló konferencián. „A nyertesek nemcsak a díjban részesülnek, hanem eszmecserét folytathatnak tapasztalt kollégákkal és szakemberekkel. Az Európai Fiatal Újságíró Díjjal igyekszünk előmozdítani annak a hálózatnak a kiépítését, amely az uniós, a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok fiatal újságíróit fogja össze" - hangsúlyozta Anna Siitam, a 48 000 fiatal európai újságírót tömörítő ernyőszervezet, a European Youth Press szóvivője.

A pályázaton való részvétel feltételeivel kapcsolatos információ itt olvasható:

www.EUjournalist-award.eu

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu