Hogyan tájékozódtak a vikingek? - előadás az ELTE-n

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán (ELTE-TTK) december 14-én, pénteken délelőtt 11 órakor Horváth Gábor, habilitált egyetemi docens, az MTA doktora, arról tart előadást, miként tájékozódtak a vikingek.

  • Edupress

Tények és rejtélyek alapján ismerhetik meg az érdeklődők a vikingek tájékozódási módszerét az ELTE-TTK Dékáni Tanácstermében, ahol Horváth Gábor tart előadást Polarizáló napkővel a világ körül, avagy hogyan találtak el a vikingek Izlandra, Grönlandra, Amerikába - majd haza? címmel.

Az előadást követő beszélgetésen Barta András, doktorandusz röviden ismerteti azt a berendezést, amelyet Suhai Bence kollégájával együtt fejleszt ki az égbolt polarizációs mintázatának mérésére. A műszer segítségével meghatározható, hogy mely meteorológiai körülmények között működhetett a polarimetrikus viking-navigáció. Az i.sz. 900 és 1200 közötti időszakban az Atlanti-óceán északi részeit a vikingek uralták, akik mágneses iránytű nélkül is kiválóan tájékozódtak a nyílt vizeken, akár felhős időben is. Elképzelhető, hogy a viking napóra, mint iránytű működött? December 14-én az érdeklődőket konkrét válaszok várják.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.