Schengeni csatlakozás biztonságpolitikai szemszögből

Az Eszterházy Károly Főiskola "B" épületében december 6-án Schengen szerepe a biztonságpolitikában címmel konferenciát rendeztek. A rendezvény a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának támogatásával jött létre.

  • Edupress

December 20. éjféltől újabb kilenc Európai Uniós tagország csatlakozik a schengeni övezethez, köztük Magyarország is. A csatlakozással megszűnik a schengeni térség országai felé a határellenőrzés, ezzel egyidejűleg megerősödik a külső határok védelme, különösképpen a jelenleg nem EU tag szomszédos országok irányába. Az esemény aktualitása adta az EKF Politológia Tanszék és a Századvég Politikai Iskola Egri Tagozatának közösen rendezett konferenciájának témáját, melynek fókuszában a schengeni övezethez való csatlakozással járó, biztonságpolitikai szempontból meghatározó kérdések kerültek terítékre.

A tanácskozáson öt előadás hangzott el a témában. A Külügyminisztérium biztonságpolitikai szakemberének, Sztáray Péternek a NATO-EU kapcsolatok helyzetét és kilátásait bemutató előadása után John L. Martinson, az Amerikai Nagykövetség politikai tanácsadója "A Nyitott Kapuk és a Biztonságos Határok kihívásai" című előadása hangzott el, angol nyelven. Őket követte Dr. Christopher Walsch főiskolai docens "Az út Schengentől Prümig. Ausztria és a szabadság, a biztonság és az igazság európai tere" előadása. A Belügyminisztérium részéről Kovács Zoltán ezredes a határőrség szemszögéből mutatta be Magyarország schengeni csatlakozását, majd a Heves Megyei Rendőrkapitányság képviseletében Kaló Ferenc rendőrezredes vázolta fel a rendőrség schengeni határvonallal kapcsolatos feladatait. A konferencia jelentős tudnivalókkal gazdagította az EKF-en politikai tanulmányokat folytató hallgatókat, akik nagy érdeklődést mutattak a téma iránt.

A következő, szintén biztonságpolitikával kapcsolatos konferenciára  a jövő év február 14-én az EKF-en kerül sor, ugyancsak a Külügyminisztérium támogatásával.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu