PISA felmérés - átlagos magyar diákok

A nemzetközi átlagnak megfelelő eredményt értek el a magyar középiskolások a PISA tudásvizsgálaton. A felmérés matematikai és szövegértési tesztjein a korábbi években kétszer már csalódást keltően szerepeltünk. Az eredményeket kedden hozták nyilvánosságra.

  • Eduline

A magyar tizenöt éves diákok 504 pontos eredményükkel az országok rangsorában 57 ország között a 19-23. helyen végeztek PISA 2006 felmérés természettudományos vizsgálatában. Eredményük ezzel nagyjából az OECD-országok (Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet) átlagával azonos, s egy súlycsoportban szerepelnek Svédországgal, Lengyelországgal, Dániával és Franciaországgal. A természettudományos teszten a legjobb eredményt Finnország diákjai érték el, őket Hongkong, Kanada, Tajvan, Észtország, Japán, Új-Zéland, Ausztrália és Hollandia középiskolásai követik. Az OECD és az oktatási tárca kedden délelőtt hozta nyilvánosságra adatait.

A PISA-felmérés egyszerre vizsgálja a szövegértési, maetmatikai és természettudomyános készségeket, ezek közül az egyiket mindig kiemelten kezeli. A korábbi két (2000-ben és 2003-ban készített) PISA-felmérés kiemelt témáját adó szövegértési és matematikai feladatokat rendre gyengébben oldották meg a magyar középiskolások, mint a természettudományos tesztet, így a 2006-ban készített, most publikált vizsgálat előtt végeredményben jobbnak tűntek a kilátások. A történethez hozzátartozik azonban, hogy a felmérésben résztvevő "vetélytárs" országok száma 2000-hez képest emelkedett: akkor még 43 államból álló, ma már 57 országból álló mezőnyben indultunk.

A magyar szereplés viszonylagos sikertelenségét jelentősen árnyalja az a függvénytábla, amelyen a tanulmányi eredményeket az egyes államok GDP-jének függvényében vizsgálhatjuk, ennek alapján legalábbis Magyarország "átviszi a lécet". Ugyanígy jók az eredményeink, ha az egy diákra fordított intézményi források és pontszámaink kapcsolatát vizsgáljuk. (Másfelől persze sovány vígasz, ha csak önmagunkhoz képest vagyunk kiemelkedőek.)

A teljes cikk itt olvasható:

http://hvg.hu/itthon/20071204_pisa_2006_termeszettudomany.aspx

Interjú Csapó Benővel, a PISA Igazgató Tanácsának magyar tagjával:

http://hvg.hu/itthon/20071204_pisa_csapo_beno.aspx

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.