A magyar tizenöt éves diákok 504 pontos eredményükkel az országok rangsorában 57 ország között a 19-23. helyen végeztek PISA 2006 felmérés természettudományos vizsgálatában. Eredményük ezzel nagyjából az OECD-országok (Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet) átlagával azonos, s egy súlycsoportban szerepelnek Svédországgal, Lengyelországgal, Dániával és Franciaországgal. A természettudományos teszten a legjobb eredményt Finnország diákjai érték el, őket Hongkong, Kanada, Tajvan, Észtország, Japán, Új-Zéland, Ausztrália és Hollandia középiskolásai követik. Az OECD és az oktatási tárca kedden délelőtt hozta nyilvánosságra adatait.
A PISA-felmérés egyszerre vizsgálja a szövegértési, maetmatikai és természettudomyános készségeket, ezek közül az egyiket mindig kiemelten kezeli. A korábbi két (2000-ben és 2003-ban készített) PISA-felmérés kiemelt témáját adó szövegértési és matematikai feladatokat rendre gyengébben oldották meg a magyar középiskolások, mint a természettudományos tesztet, így a 2006-ban készített, most publikált vizsgálat előtt végeredményben jobbnak tűntek a kilátások. A történethez hozzátartozik azonban, hogy a felmérésben résztvevő "vetélytárs" országok száma 2000-hez képest emelkedett: akkor még 43 államból álló, ma már 57 országból álló mezőnyben indultunk.
A magyar szereplés viszonylagos sikertelenségét jelentősen árnyalja az a függvénytábla, amelyen a tanulmányi eredményeket az egyes államok GDP-jének függvényében vizsgálhatjuk, ennek alapján legalábbis Magyarország "átviszi a lécet". Ugyanígy jók az eredményeink, ha az egy diákra fordított intézményi források és pontszámaink kapcsolatát vizsgáljuk. (Másfelől persze sovány vígasz, ha csak önmagunkhoz képest vagyunk kiemelkedőek.)
A teljes cikk itt olvasható:
http://hvg.hu/itthon/20071204_pisa_2006_termeszettudomany.aspx
Interjú Csapó Benővel, a PISA Igazgató Tanácsának magyar tagjával:
http://hvg.hu/itthon/20071204_pisa_csapo_beno.aspx
