Mit hoz(hat) a közlekedés jövője

A fővárosi, európai közlekedés kihívásairól, változásáról szervezett konferenciát a Budapest Műszaki Főiskolán működő Közlekedésinformatikai és Telematikai Egyetemi Tudásközpont Az Intelligens Közlekedési Rendszerek társadalmi nézőpontból címmel. A konferencia elérte célját, hiszen az volt a fontos, hogy megkezdődjön a párbeszéd a közlekedés, tömegközelekedés irányítói, fejlesztői és a műszaki tudással, megoldásokkal rendelkező oldal között.

  • Edupress
A konferencia első előadója Dr. Gáti József főiskolai docens, kancellár volt, aki a rendezvénynek helyt adó BMF lehetőségeiről, jövőjéről, szerepéről beszélt. Aztán átadta a szót Dr. Nádai Lászlónak, a BMF KITT igazgatójának, aki a közlekedés problémáira hívta fel a figyelmet. A közlekedés, ezen belül is a közúti közlekedés nagy mértékben növekszik - ezt az infrastruktúra, a lehetőségek fejlesztésének is követnie kell.

Magyar sajátosság, hogy például az úthálózat gyorsabban fejlődik, mint az európai átlag, ugyanakkor a baleseti és egyéb statisztikák sokkal rosszab képet mutatnak. Véleménye szerint a megoldást a vezető képességeit kitágító intelligens járműrendszerek jelentik, és ismertette a Berkeley egyetem 1990-es közlekedési trendekre, fejlesztésekre vonatkozó előrejelzését. A tanulmányban jelzett események nagy része már be is következett, sőt, hamarabb, mint várták, ez a közlekedés fejlődésének gyorsaságát jelzi. Ugyanakkor a magyar közlekedési kultúra, az itthoni viszonyok nagyon megnehezítik az újítások bevezetését.

Rosta Mariann, a 25 éves Fővinform szolgálatvezetője a közelekedési információk áramlásáról beszélt. Felvázolta a Fővinform működésének szerteágazó területeit, lehetőségeit, azt hogy milyen csatornákon kapják az információkat, és hogyan továbbítják őket. Összehasonlította működésüket a különböző európai országok hasonló szervezeteivel, és felhívta a figyelmet a Fővinform honlapjára, ahol a forgalomra vonatkozó értesülések mellett a parkolási díjak, területek, dugófigyelő kamerák is elérhetők. A jövőre nézve fontosnak tartotta, hogy a zárt TV-lánc mind a 153 kamerájának képe megtekinthető legyen, és hangsúlyozta az úgynevezett Floatin Car Data (FCD) rendszerek újításait. Ebben a közelekedésben részt vevő járművek GPS-ei folyamatos kapcsolatban állnak egymással, szolgáltatják az adatokat például a jármű sebességéről, ugyanakkor a többi jármű jelei alapján új útvonalat terveznek, ha azon gyorsabban célba érnének.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesülettől (VEKE) Vitézy Dávid, közlekedési munkacsoport vezető tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy ma már a tömegközelekedési vállalatoknak nem egymással, hanem az autós közlekedéssel kell felvennie a versenyt, ugyanakkor attól is óvott, hogy szétválasszák az utazókat autósokra, tömegközelekedőkre és kerékpárosokra, hiszen egy elővárosból a munkahelyére tartó utas a körülményektől függően válogathat, vagy akár az útvonalán belül igénybe veheti az összes eszközt is. Felhívta a figyelmet az információ folyamatos közlésének fontosságára, és olyan európai városokat hozott pozitív példának, ahol a mobil kommunkiációs eszközöket is igénybe veszik a tájékoztatásra, így akár a villamoson ülve is értesülhetnek az utasok a bekövetkező késésekről, vagy arról, elérik-e a csatlakozó járatot.

Dr. Edelmayer András előadása a felvetett problémákra adható műszaki válaszlehetőségek szempontjából közelítette meg a kérdést. Elhangzott, hogy számos esetben az emberek ellenállása lehet az akadálya a fejlesztéseknek, sokan például nem vennének olyan autót, amelyben az elektronikai rendszer korrigálhatja, felülbírálhatja a vezetőt. E mellett pedig akadály lehet, hogy ha minden járművet egy hálózat részének tekintünk, a létrejövő hálózati rendszer hatalmas lesz, ami ráadásul ad hoc módon szerveződik, és ennek kezelésére még nem vagyunk felkészülve, különös tekintettel a személy- vagyon- és nemzetbiztonsági szempontokra.

A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult, ahol a közlekedésfejlesztés szereplői tovább erősítették kapcsolataikat.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?