Mit hoz(hat) a közlekedés jövője

A fővárosi, európai közlekedés kihívásairól, változásáról szervezett konferenciát a Budapest Műszaki Főiskolán működő Közlekedésinformatikai és Telematikai Egyetemi Tudásközpont Az Intelligens Közlekedési Rendszerek társadalmi nézőpontból címmel. A konferencia elérte célját, hiszen az volt a fontos, hogy megkezdődjön a párbeszéd a közlekedés, tömegközelekedés irányítói, fejlesztői és a műszaki tudással, megoldásokkal rendelkező oldal között.

  • Edupress

A konferencia első előadója Dr. Gáti József főiskolai docens, kancellár volt, aki a rendezvénynek helyt adó BMF lehetőségeiről, jövőjéről, szerepéről beszélt. Aztán átadta a szót Dr. Nádai Lászlónak, a BMF KITT igazgatójának, aki a közlekedés problémáira hívta fel a figyelmet. A közlekedés, ezen belül is a közúti közlekedés nagy mértékben növekszik - ezt az infrastruktúra, a lehetőségek fejlesztésének is követnie kell.

Magyar sajátosság, hogy például az úthálózat gyorsabban fejlődik, mint az európai átlag, ugyanakkor a baleseti és egyéb statisztikák sokkal rosszab képet mutatnak. Véleménye szerint a megoldást a vezető képességeit kitágító intelligens járműrendszerek jelentik, és ismertette a Berkeley egyetem 1990-es közlekedési trendekre, fejlesztésekre vonatkozó előrejelzését. A tanulmányban jelzett események nagy része már be is következett, sőt, hamarabb, mint várták, ez a közlekedés fejlődésének gyorsaságát jelzi. Ugyanakkor a magyar közlekedési kultúra, az itthoni viszonyok nagyon megnehezítik az újítások bevezetését.

Rosta Mariann, a 25 éves Fővinform szolgálatvezetője a közelekedési információk áramlásáról beszélt. Felvázolta a Fővinform működésének szerteágazó területeit, lehetőségeit, azt hogy milyen csatornákon kapják az információkat, és hogyan továbbítják őket. Összehasonlította működésüket a különböző európai országok hasonló szervezeteivel, és felhívta a figyelmet a Fővinform honlapjára, ahol a forgalomra vonatkozó értesülések mellett a parkolási díjak, területek, dugófigyelő kamerák is elérhetők. A jövőre nézve fontosnak tartotta, hogy a zárt TV-lánc mind a 153 kamerájának képe megtekinthető legyen, és hangsúlyozta az úgynevezett Floatin Car Data (FCD) rendszerek újításait. Ebben a közelekedésben részt vevő járművek GPS-ei folyamatos kapcsolatban állnak egymással, szolgáltatják az adatokat például a jármű sebességéről, ugyanakkor a többi jármű jelei alapján új útvonalat terveznek, ha azon gyorsabban célba érnének.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesülettől (VEKE) Vitézy Dávid, közlekedési munkacsoport vezető tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy ma már a tömegközelekedési vállalatoknak nem egymással, hanem az autós közlekedéssel kell felvennie a versenyt, ugyanakkor attól is óvott, hogy szétválasszák az utazókat autósokra, tömegközelekedőkre és kerékpárosokra, hiszen egy elővárosból a munkahelyére tartó utas a körülményektől függően válogathat, vagy akár az útvonalán belül igénybe veheti az összes eszközt is. Felhívta a figyelmet az információ folyamatos közlésének fontosságára, és olyan európai városokat hozott pozitív példának, ahol a mobil kommunkiációs eszközöket is igénybe veszik a tájékoztatásra, így akár a villamoson ülve is értesülhetnek az utasok a bekövetkező késésekről, vagy arról, elérik-e a csatlakozó járatot.

Dr. Edelmayer András előadása a felvetett problémákra adható műszaki válaszlehetőségek szempontjából közelítette meg a kérdést. Elhangzott, hogy számos esetben az emberek ellenállása lehet az akadálya a fejlesztéseknek, sokan például nem vennének olyan autót, amelyben az elektronikai rendszer korrigálhatja, felülbírálhatja a vezetőt. E mellett pedig akadály lehet, hogy ha minden járművet egy hálózat részének tekintünk, a létrejövő hálózati rendszer hatalmas lesz, ami ráadásul ad hoc módon szerveződik, és ennek kezelésére még nem vagyunk felkészülve, különös tekintettel a személy- vagyon- és nemzetbiztonsági szempontokra.

A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult, ahol a közlekedésfejlesztés szereplői tovább erősítették kapcsolataikat.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu