Új tanulási terek, új szokások

PPP, forrásközpont, tudáspláza - meglehetősen idegenül csengenek ezek a szavak, sokan nem is tudják, mit jelent. Nélkülük azonban nem fejlődne az információs társadalom, velük pedig kitágultak a hallgatók lehetőségei. A digitális könyvtárak, adatbázisok, keresőprogramok felkeresése manapság már a hallgatói élet szerves egységét alkotják.

  • Edupress

A könyvtárat mint egyéni olvasási színteret egyre kevésbé veszik igénybe a hallgatók, hiszen sokan viszik haza a könyveket, és azt jegyzetelik ki a helyszínen, amiből csak olvasótermi példány van. A zajos találkahelyek helyett sokkal inkább tanulni érkeznek a könyvtárba a pár fős csoportok, hiszen kéznél van a számítógép és a szakirodalom.

Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) igazgatója az Aktív Szemeszternek tapasztalatairól számolt be: "Azt látom, hogy egyre többen tanulnak csoportban, nem pedig egyénileg, és saját számítógépüket használják a tanuláshoz. A TIK-könyvtár digitális állománya nap mint nap gyarapodik. Vannak olyan folyóiratok, melyek már eleve elektronikusan járnak. A változás belesimul az internetes kultúrába, és fordítva.

Idén az oktatási tárca által meghirdetett év könyvtára címet a Berzsenyi Dániel Főiskola könyvtára kapta meg, mely egy szintén újonnan épült komplexumban, a Regionális Felsőoktatási Forrásközpontban található. A cím elnyerésében jelentős szerepet játszott az új, korszerű épület, a fejlett infrastruktúra, valamint hogy a könyvtár nemcsak kutatásra és olvasásra jó, hanem hallgatói közösségi térként is funkcionál. Benne lehetőség nyílik arra is, hogy a hallgatók a nyomtatott vagy elektronikus szakirodalom olvasása közben számítógépen jegyzeteljenek, és írásbeli feladataikat elkészítsék. A könyvtár digitális oktatási gyűjteménnyel támogatja a hozzáférést az ajánlott és a kötelező irodalomhoz. Weboldalukat tavaly több mint 177 ezer látogató használta. A szakdolgozat-adatbázist 24 292 olvasó kereste fel, és 40 617 dolgozat szövegét töltötték le.

Az épületkomplexumok legnagyobb előnye az integráltság. "Sok hallgatót és oktatót látok, akik reggeltől estig, egész napra a vendégeink. Itt kezdik a napjukat, napközben innen indulnak óráikra, és este megint itt látom őket, amikor megnézik az e-mail boxukat vagy megisznak egy kávét a büfében. Sokan a szabadidejüket az órák között az ilyen épületekben töltik - mondta a TIK igazgatója. - Másképp fogalmazva, a diák itt kezdi az egyetemi létet a tanévnyitóval, a beiratkozással, és majd itt kapja meg a diplomáját is."

A TIK-ben több egyetemi funkció él "szimbiózisban". Többen nevezték már tudásplázának, hiszen az oktatásnak, a tanulásnak, a könyvtárnak, informatikai kabineteknek egyszerre ad helyet. Mindez kiegészül azzal, hogy az egyetemi hallgatói szolgáltatások nagy része itt megtalálható: a hallgatói, karrieriroda, jegyzetbolt, MÁV-pénztár.

A budapesti Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ azon kívül, hogy számítógépes kabinetet biztosít a látogatók számára, felsőoktatási ügyfélszolgálattal, pályázati felhívásokkal, ösztöndíjakkal, valamint pályaorientációs tanácsadással áll a látogatók rendelkezésére. A HIK, hogy ne csak minden az oktatás körül forogjon, havi rendszerességgel koncertekkel várja a hallgatókat. "Nyilván lehet teljes életet élni akkor is, ha az ember nem jár moziba, hiszen filmeket máshol, máshogy is megnézhet az ember. Beszéltem olyannal, aki azért nem jár ide, mert olvasás közben pipázni szeret, és itt ezt nem lehet. Azt hiszem, életstílus kérdése, ki hogyan érzi jól magát, ki hogy tud tanulni. A TIK azoknak megfelelő, akik örülnek, ha nincsenek teljesen egyedül tanulás közben" - összegezte Majó Zoltán. (forrás: Aktív Szemeszter)

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu