Iskolai gyermekmunka Kínában

Kínának be kell fejeznie az iskolások dolgoztatását, azt a kizsákmányoló gyakorlatot, amellyel az oktatási intézmények pluszjövedelemre tesznek szert - figyelmeztetett a Human Rights Watch nevű nemzetközi jogvédő szervezet.

  • Eduline

A kínai gyerekeket gyakran kimerítő és veszélyes munkavégzésre kényszerítik, hogy ennek jövedelmével egészítsék ki az oktatásukra fordítható pénzt az úgynevezett "munka és tanulás" programok keretében.

 "Kína kijelentette, hogy harcol a gyermekmunka ellen, számos esetben szigorú tiltó törvényeit citálja, de a gyakorlatban megsérti azokat, a kormány az iskolarendszerben a munkavégzés elemi biztonsági és egészségügyi feltételeit sem biztosítja, és kibúvókat keres a házimunkára vontatkozó szabályozással" - mutatott rá Sophie Richardson, a HRW ázsiai jogi igazgatója.

A csoport számos esetet ismertet, közöttük azokét a Kuangtung (Guangdong) tartománybéli iskolásokét, akiknek kartondobozokat kellett hajtogatniuk 2,4 jüanon (55 forintos) órabérért. A szegényebb tartományok oktatási intézményeiben a tanulókat a gazdagabb országrészek gyáraiba rendelik vagy aratási időben mezőgazdasági munkára küldik őket. "A források elapadasa helyi szinten sajnos ezt a jelenséget súlyosbíthatja, mivel a helyi kormányzatok pénzügyi nehézségek esetén az oktatás és az egészségügy költségvetéséből faragnak le" - áll a szervezet jelentésében.

Kínában hivatalosan kilenc évig minden állampolgárnak jár az ingyenes iskoláztatás, azonban ezt a valóságban - különösen a szegényebb vidékeken - nem tudják biztosítani. Habár a kormányzat felismerte már a rendszer hiányosságait, az állami médiában a nehézségekről egyáltalán nem számolnak be: az iskolai gyermekmunka kérdéskörét a kormányzat államtitokként kezeli.

"Noha Kína saját törvényeivel és nemzetközi kötelezettségvállalásaival elismeri, hogy a gyermekek nem dolgozhatnak, mégis kiskorúak végezhetnek veszélyes munkákat, ha azt az iskolájuk szervezi. Ez kétségeket ébreszt az ország gyermekmunka elleni elkötelezettségét illetően" - álllapítja meg Richardson.

Forrás: MTI

   

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu