Csütörtöktől Diploma 2008

A HVG idén harmadszor vállalkozott arra, hogy rangsort állítson fel az egyes felsőoktatási intézmények között. A HVG Diploma 2008 különszáma tartalmazza az OFIK szakemberei által készített, sok szempont és a hallgatói, oktatói véleményfelmérések alapján összeállított egyetemi-főiskolai rangsorokat.

  • Edupress

A különszám átfogóan és részleteiben is elemzi a magyar felsőoktatásban megszerezhető diplomák piaci helyzetét, az egyes szakokon végző diplomások mai és jövőbeni elhelyezkedési lehetőségeitől a munkáltatói igényeken át az elérhető keresetekig. A legnépszerűbbek közül tizenhat kiválasztott szak végzőseinek leendő munkáltatóit is megkérdezte a Diploma 2008 kiadvány előállításában a HVG-vel együttműködő Országos Felsőoktatási Felvételi Központ (OFIK), amelynek eredményeit szintén tartalmazza a kiadvány. A felvételi folyamatáról is áttekintést ad a Diploma 2008, a fontos időpontok mellett bemutatja a tavaly szinte teljes körűen bevezetett bolognai képzési rendszert, és külön kitér a már beindult mesterképzésre.

Az OFIK összesen tíz képzésterületen sok mérhető adat alapján állította össze az egyes intézmények rangsorait. Ilyen adat például a jelentkezők eredménye, felvettek pontátlaga, a nyelvvizsgák aránya, az egy minősített oktatóra jutó nappalis hallgatók aránya.

Az összesített rangsorban továbbra is az egyetemi karok viszik a prímet, a tudományegyetemek mellett az orvosi, a műszaki és a gazdasági egyetemek szerepelnek jól. Az első helyen az idei rangsorban holtverseny alakult ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kara között.

Külön fejezetekben foglalkozik a tandíj, az állami támogatások és a diákhitel kérdéseivel a kiadvány. A HVG Felvi-rangsorokat tartalmazó diplomakiadványa a felsőoktatásban megszerezhető végzettségek, képzettségek piaci értékesíthetőségét kívánja fókuszba állítani.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu