Szakmai konferencia a hídépítésről a BMF-en

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) Vaskohászati Szakosztály Budapesti Helyi Szervezete és a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar közös szervezésében Hídépítés címmel szakmai napot rendeztek.

  • Edupress

Négy értékes előadást hallhattak a résztvevők a hidak szerkezetéről, technológiájáról. Különösen érdekesek voltak az eltérő alapanyagok: a vasbeton, a nagyszilárdságú hegeszthető acél és a kereskedelmi forgalomban kapható tészta. Dr. Domanovszky Sándor "A termomechanikusan hengerelt hegeszthető finomszemcsés acélok és az azokkal szerzett tapasztalatok a dunaújvárosi Duna-híd építésénél” című előadásában képeket mutatott a magyarországi hidakról, melyek építési tapasztalatai nélkül nem lehetett volna felépíteni a dunaújvárosi Duna-hidat. A híd megkapta az Acélszerkezeti Nívódíjat és a 2006 évi Innovációs Díjat is. Moharos István és Szőllősi András "Tésztahíd építés" című előadása a Bánki Karon épített tésztahidak tervezési és kivitelezési tapasztalatait taglalta. A kanadai világbajnokságot 5 éve folyamatosan a magyar színeket képviselő "Bánkis" hallgatók nyerik minden kategóriában. A beszámolóból kiderült, hogyan jutottak el a hallgatók szerkezetei a 40 kg-os terheléstől a 257,3 kg hivatalos világrekordig. Az előadás fellebbentett néhány kulisszatitkot, pl. hogyan lehet a tészta szakítószilárdságát mérni, milyen tésztát milyen szerkezeti elemnek lehet beépíteni, valamint szó esett arról is, hogy egy tésztahíd elkészítésének időtartama 100-170 munkaóra. A záró előadást Batizi László István a Kőröshegyi Völgyhídról "Híd és táj" címmel tartotta. Az előadásból kiderült, hogy mennyi betonra, acélra és megfeszítő munkára volt szükség ahhoz, hogy ez a mérnöki csoda megépülhessen. Az előadó a Bánki könyvtárában elhelyezett három híd maketten szemléltette, hogyan történt a vasbeton elemek helyszíni kivitelezése és emelése. (

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu