Szakmai konferencia a hídépítésről a BMF-en

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) Vaskohászati Szakosztály Budapesti Helyi Szervezete és a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar közös szervezésében Hídépítés címmel szakmai napot rendeztek.

  • Edupress
Négy értékes előadást hallhattak a résztvevők a hidak szerkezetéről, technológiájáról. Különösen érdekesek voltak az eltérő alapanyagok: a vasbeton, a nagyszilárdságú hegeszthető acél és a kereskedelmi forgalomban kapható tészta. Dr. Domanovszky Sándor "A termomechanikusan hengerelt hegeszthető finomszemcsés acélok és az azokkal szerzett tapasztalatok a dunaújvárosi Duna-híd építésénél” című előadásában képeket mutatott a magyarországi hidakról, melyek építési tapasztalatai nélkül nem lehetett volna felépíteni a dunaújvárosi Duna-hidat. A híd megkapta az Acélszerkezeti Nívódíjat és a 2006 évi Innovációs Díjat is. Moharos István és Szőllősi András "Tésztahíd építés" című előadása a Bánki Karon épített tésztahidak tervezési és kivitelezési tapasztalatait taglalta. A kanadai világbajnokságot 5 éve folyamatosan a magyar színeket képviselő "Bánkis" hallgatók nyerik minden kategóriában. A beszámolóból kiderült, hogyan jutottak el a hallgatók szerkezetei a 40 kg-os terheléstől a 257,3 kg hivatalos világrekordig. Az előadás fellebbentett néhány kulisszatitkot, pl. hogyan lehet a tészta szakítószilárdságát mérni, milyen tésztát milyen szerkezeti elemnek lehet beépíteni, valamint szó esett arról is, hogy egy tésztahíd elkészítésének időtartama 100-170 munkaóra. A záró előadást Batizi László István a Kőröshegyi Völgyhídról "Híd és táj" címmel tartotta. Az előadásból kiderült, hogy mennyi betonra, acélra és megfeszítő munkára volt szükség ahhoz, hogy ez a mérnöki csoda megépülhessen. Az előadó a Bánki könyvtárában elhelyezett három híd maketten szemléltette, hogyan történt a vasbeton elemek helyszíni kivitelezése és emelése. (www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?