Évről-évre több jelentkező ismeri fel a gépészmérnök szakban rejlő lehetőségeket, 2006-ban a legnépszerűbb szakok listáján a tizenegyedik helyet foglalta el, a 2007-es jelentkezések során már a tizedik helyen állt. Idén 1969-en adták be jelentkezési lapjukat gépészmérnök alapszakra, így a nemzetközi gazdálkodás szak mellett ez volt az egyetlen olyan alapszak, amely tudta növelni az abszolút jelentkezői létszámát.
A fővárosban nehezebb, vidéken könnyebb volt a bejutás
A magyarországi felsőoktatási intézmények közül 14 kínálja oktatási palettáján a gépészmérnök alapszakot, nagy egyetemektől kezdve a kisebb főiskolákon át Budapesten és vidéken egyaránt. A ponthatárok a 2007-es jelentkezéseknél nagy szórást mutattak, a budapesti intézményekben magasabb teljesítményt vártak el, míg a vidéki intézményekbe 100 pont alatt felvételt lehetett nyerni.
Mit tanul egy gépészmérnök?
A gépészmérnök alapszak hallgatói gépekkel, gépészeti berendezésekkel foglalkoznak. Az alapképzés olyan gépészmérnököket bocsát ki, akik alkalmassá válnak a termelésben alkalmazott gépek üzemeltetésére és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére, illetve alkalmazására, az üzemi munka szervezésére és irányítására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés részfeladatainak ellátására. A gépészmérnöki munka egyes fázisai végigkövetik egy gyártmány vagy termék tervezésének, gyártásának, értékesítésének és üzemeltetésének minden lépését.A gépészmérnöki alapszak hét féléves, átlagosan heti 30 órával kell számolniuk a hallgatóknak. A különböző szakirányok indítása a szakot oktató intézmény hatáskörébe tartozik. Többek között ezek a szakirányok jellemzőek a gépészmérnök alapszakon: anyagtechnológia, gépgyártástechnológia, logisztika és termelésirányítás, mechatronika és szerszámgépészet, gépszerkezetek, létesítményszerelő és üzemeltető, vegyipari és energetika gépész. E szakirányok mindegyike valós ipari igényekre épül.
Elhelyezkedési lehetőségek
Több felmérés készült a gépészmérnökök elhelyezkedési lehetőségeiről. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ megbízásából készült felmérésből - ami a munkaadók elvárásait és az álláshirdetéseket elemezte - kiderült, hogy túlnyomó többségben műszaki és gazdasági végzettségűekre van kereslet a piacon. Azt azonban meg kell említeni, hogy a cégek egyik elvárása a friss diplomásokkal szemben itt is a munkatapasztalat, így tehát érdemes már a tanulmányi idő alatt nyári, vagy gyakornoki munkát vállalni.A nyelvtudás is fontos ezen a területen (is), az ajánlatok több mint felénél elvárás az angol vagy német nyelvtudás. A szaktudás és a nyelvismeret megnyitja a kapukat a nemzetközi álláspiacon is, ugyanis könnyen kamatoztatható a tudás Nyugat-Európában, ahol ráadásul - különösen Németországban - nagy hiány van képzett gépészmérnökökből.(
)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
