Az EKF Növénytani Tanszéke megrendezte a botanika hetét

Az EKF Növénytani Tanszéke november 12-15. között négy napos rendezvénysorozattal ünnepelte a Magyar Tudomány Ünnepét.

  • Edupress
A botanika hetének élő növénybemutatója, amelyet a főiskola nemrégiben felújított C épületének Télikert- és Növényházában rendeztek meg, az intézményben dolgozókon és tanulókon kívül minden érdeklődő számára nyitott volt, naponta számos érdeklődő látogatta. A kiállítás alkalmat adott arra, hogy különleges növényeket, bambuszfajtákat, virágtalan növényeket tekinthessenek meg a látogatók, alaposabban megismerjenek egy-egy fajt vagy növénycsoportot.

A rendezvény záró napján a tanszék dolgozóinak színes előadássorozata hangzott el. Az első előadást Dr. Orbán Sándor, a Növénytani Tanszék vezetője tartotta: India botanikus szemmel. Saját élményeire épülő, szemléletes előadásában bemutatta az indiai hegyvidék érdekes, monszun éghajlati övben kialakult flóráját, és kitért a gazdasági-társadalmi viszonyokra is. A második előadást Pál Károly tartotta, témája a virtuális mikológia volt. Részletesen bemutatta a különböző gombacsoportok térbeli szerkezetét, növekedését befolyásoló tényezőket, a növekedés sejttani alapjait, majd rátért a gombanövekedést szimuláló úgynevezett Cyberfungi programra. 

A következő előadó, Pénzesné dr. Kónya Erika a növények terjedési sajátosságaiból ragadott ki néhány érdekes jelenséget. Őt követte Dr. Dulai Sándor előadása Kecskebúza (Aegilops) fajok stressz-toleranciájának összehasonlító vizsgálata címmel, melyben egy olyan innovatív kutatás eredményeiről számolt be, amely a későbbiekben a magyar mezőgazdaságnak is gazdasági hasznot jelenthet. Dr. Bóka Beáta előadása egy élelmiszerbiztonsági szempontból érdekes vegyületcsaládra, a biogén aminokra koncentrált. A biogén amin bioszenzorok készítésére felhasználható enzimek széles körének áttekintését követően az élelmiszerbiztonsági vizsgálatokra legalkalmasabbnak tűnő diamin oxidázt ismertette részletesebben. Az előadássorozatot Bartók Dóra A pofók árvacsalán (Lamium orvala L.) biológiai vizsgálata a Zákányi-domboldalon című előadása zárta.(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?