Az EKF Növénytani Tanszéke megrendezte a botanika hetét

Az EKF Növénytani Tanszéke november 12-15. között négy napos rendezvénysorozattal ünnepelte a Magyar Tudomány Ünnepét.

  • Edupress

A botanika hetének élő növénybemutatója, amelyet a főiskola nemrégiben felújított C épületének Télikert- és Növényházában rendeztek meg, az intézményben dolgozókon és tanulókon kívül minden érdeklődő számára nyitott volt, naponta számos érdeklődő látogatta. A kiállítás alkalmat adott arra, hogy különleges növényeket, bambuszfajtákat, virágtalan növényeket tekinthessenek meg a látogatók, alaposabban megismerjenek egy-egy fajt vagy növénycsoportot.

A rendezvény záró napján a tanszék dolgozóinak színes előadássorozata hangzott el. Az első előadást Dr. Orbán Sándor, a Növénytani Tanszék vezetője tartotta: India botanikus szemmel. Saját élményeire épülő, szemléletes előadásában bemutatta az indiai hegyvidék érdekes, monszun éghajlati övben kialakult flóráját, és kitért a gazdasági-társadalmi viszonyokra is. A második előadást Pál Károly tartotta, témája a virtuális mikológia volt. Részletesen bemutatta a különböző gombacsoportok térbeli szerkezetét, növekedését befolyásoló tényezőket, a növekedés sejttani alapjait, majd rátért a gombanövekedést szimuláló úgynevezett Cyberfungi programra. 

A következő előadó, Pénzesné dr. Kónya Erika a növények terjedési sajátosságaiból ragadott ki néhány érdekes jelenséget. Őt követte Dr. Dulai Sándor előadása Kecskebúza (Aegilops) fajok stressz-toleranciájának összehasonlító vizsgálata címmel, melyben egy olyan innovatív kutatás eredményeiről számolt be, amely a későbbiekben a magyar mezőgazdaságnak is gazdasági hasznot jelenthet. Dr. Bóka Beáta előadása egy élelmiszerbiztonsági szempontból érdekes vegyületcsaládra, a biogén aminokra koncentrált. A biogén amin bioszenzorok készítésére felhasználható enzimek széles körének áttekintését követően az élelmiszerbiztonsági vizsgálatokra legalkalmasabbnak tűnő diamin oxidázt ismertette részletesebben. Az előadássorozatot Bartók Dóra A pofók árvacsalán (Lamium orvala L.) biológiai vizsgálata a Zákányi-domboldalon című előadása zárta.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu