A BME fogadja a műszaki egyetemeket tömörítő szervezet közgyűlését

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ad otthont az Európa kiváló műszaki egyetemeit tömörítő CESAEER (Conference of European Schools of Advanced Engineering Education and Research) szervezet közgyűlésének és szemináriumának november 15-17-én. A rendezvény az idén 225 éves Műegyetem egyik kiemelt ünnepi rendezvénye.

  • Edupress
A szemináriumot ebben az évben Fenntartható közlekedési rendszerek és logisztika címen rendezik meg.Az 1990-ben alakult CESAEER szervezetnek jelenleg 61 tagintézménye van, a BME egyedüli magyar tagként 1992 óta vesz részt a közös munkában. A műegyetemi képzés elismerését jelzi, hogy a BME 2001 óta a 14 fős igazgató tanács tagja.A november 16-i CESAEER tudományos szemináriumi napon felkért előadók között szerepel többek között magyar részről Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára és Galovicz Mihály, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főigazgatója. Elismert külföldi vendégelőadók között szerepel az Európai Űrügynökség távközlési és navigációs igazgatója, aki az Európai Unió és az Európai Űrügynökség által közösen az európai műholdas rádiónavigációs és helymeghatározási rendszer létrehozását elősegítő Galileo programban bevezetésre került infokommunikációs technológiák és azok távlati alkalmazásairól tart előadást.A Francia Nemzeti Vasúttársaság fejlesztési igazgatója a nagysebességű vasúthálózatok fejlesztése, míg a Volvo Group vezérigazgatóhelyettese a széndioxidmentes közúti szállítás irányába ható fejlődéspolitikáról nyújt részletes felvilágosítást az ülés résztvevői számára.A CESAEER a korszerű mérnökképzés és kutatás iránt elkötelezett egyetemek szervezete, amely felvállalja a mérnökképzés kiterjesztését Európa egészére változatos oktatási programok kiszélesítésével.Munkacsoportjaival (Akkreditáció, Európai Technológiai Intézet, PhD, Stratégia) kíván hozzájárulni az oktatás, a kutatás és a humán tőke fejlesztésének Európai Uniós politikához.(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?