A BME fogadja a műszaki egyetemeket tömörítő szervezet közgyűlését

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ad otthont az Európa kiváló műszaki egyetemeit tömörítő CESAEER (Conference of European Schools of Advanced Engineering Education and Research) szervezet közgyűlésének és szemináriumának november 15-17-én. A rendezvény az idén 225 éves Műegyetem egyik kiemelt ünnepi rendezvénye.

  • Edupress

A szemináriumot ebben az évben Fenntartható közlekedési rendszerek és logisztika címen rendezik meg.Az 1990-ben alakult CESAEER szervezetnek jelenleg 61 tagintézménye van, a BME egyedüli magyar tagként 1992 óta vesz részt a közös munkában. A műegyetemi képzés elismerését jelzi, hogy a BME 2001 óta a 14 fős igazgató tanács tagja.A november 16-i CESAEER tudományos szemináriumi napon felkért előadók között szerepel többek között magyar részről Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára és Galovicz Mihály, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főigazgatója. Elismert külföldi vendégelőadók között szerepel az Európai Űrügynökség távközlési és navigációs igazgatója, aki az Európai Unió és az Európai Űrügynökség által közösen az európai műholdas rádiónavigációs és helymeghatározási rendszer létrehozását elősegítő Galileo programban bevezetésre került infokommunikációs technológiák és azok távlati alkalmazásairól tart előadást.A Francia Nemzeti Vasúttársaság fejlesztési igazgatója a nagysebességű vasúthálózatok fejlesztése, míg a Volvo Group vezérigazgatóhelyettese a széndioxidmentes közúti szállítás irányába ható fejlődéspolitikáról nyújt részletes felvilágosítást az ülés résztvevői számára.A CESAEER a korszerű mérnökképzés és kutatás iránt elkötelezett egyetemek szervezete, amely felvállalja a mérnökképzés kiterjesztését Európa egészére változatos oktatási programok kiszélesítésével.Munkacsoportjaival (Akkreditáció, Európai Technológiai Intézet, PhD, Stratégia) kíván hozzájárulni az oktatás, a kutatás és a humán tőke fejlesztésének Európai Uniós politikához.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu