CSR konferencia Egerben

Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Politológia Tanszéke és a Századvég Politikai Iskola közös szervezésében november 9-én Vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) az Európai Unióban címmel konferenciát tartottak.

  • Edupress

A rendezvény második azoknak a konferenciáknak a sorában, amelyeket az EKF Politológia Tanszéke és a Századvég Politikai Iskola közösen szervez azzal a céllal, hogy a főiskolán a politika tudományával ismerkedő hallgatók meghívott neves szakemberek, kutatók előadásait hallgatva, majd azokat közösen megvitatva mélyrehatóbb ismereteket szerezzenek a tanulmányaik során felmerülő jelentősebb témákban.Az előadók ezúttal az Európa-szerte már igen elterjedt, de Magyarországon még gyerekcipőben járó, röviden CSR-ként emlegetett (jelentése: vállalati társadalmi kötelezettségvállalás, vállalati közhasznú magatartás, köztudatos magatartás) vállalati gazdaságfilozófia kérdését boncolgatták a politika, a társadalom és a nagyvállalatok szemszögéből.A plenáris ülésen elsőként Dr. Radácsi László, a téma neves hazai tudományos szakértője a CSR alapvető dilemmáit tárta fel, mind nemzetközi, mind magyarországi viszonylatban.Dr. Feketéné Csáfor Hajnalka, a témát kutató BME doktorandusz, főiskolai oktató a Kárpátok Eurorégió országainak CSR tevékenységét, valamint a kutatásai során felmerülő javaslatait mutatta be a régió társadalmi felelősségvállalására vonatkozóan.Szintén a plenáris ülésen Ráczné Dr. Horváth Ágnes, a Századvég Politikai Iskola Egri Tagozatának igazgatója, a Politológia Tanszék vezetője előadásában a multinacionális vállalatok demokratikus kultúrára gyakorolt hatásaira világított rá.A konferencia második részében, amely a CSR az EU-ban és a multinacionális vállalatoknál címet viselte, előbb Dr. Szlávik János, a BME-GTK Közgazdaságtudományok Intézetének igazgatója az EU szemszögéből mutatta be a témát, majd Csetnek Tímea az új EU-s tag, Románia CSR tevékenységét ismertette. Őt követte két nagyvállalat CSR tevékenységének bemutatása: Gödri István a Bosch Rexroth CSR irányelveiről, Nagy Roland pedig a Paksi Atomerőműnél bevezetendő CSR politikáról tartott előadást A tanácskozás workshoppal és a Partnerek vagy ellenségek: vállalatok, állampolgárok, politika című fórummal zárult.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu