CSR konferencia Egerben

Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Politológia Tanszéke és a Századvég Politikai Iskola közös szervezésében november 9-én Vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) az Európai Unióban címmel konferenciát tartottak.

  • Edupress
A rendezvény második azoknak a konferenciáknak a sorában, amelyeket az EKF Politológia Tanszéke és a Századvég Politikai Iskola közösen szervez azzal a céllal, hogy a főiskolán a politika tudományával ismerkedő hallgatók meghívott neves szakemberek, kutatók előadásait hallgatva, majd azokat közösen megvitatva mélyrehatóbb ismereteket szerezzenek a tanulmányaik során felmerülő jelentősebb témákban.Az előadók ezúttal az Európa-szerte már igen elterjedt, de Magyarországon még gyerekcipőben járó, röviden CSR-ként emlegetett (jelentése: vállalati társadalmi kötelezettségvállalás, vállalati közhasznú magatartás, köztudatos magatartás) vállalati gazdaságfilozófia kérdését boncolgatták a politika, a társadalom és a nagyvállalatok szemszögéből.A plenáris ülésen elsőként Dr. Radácsi László, a téma neves hazai tudományos szakértője a CSR alapvető dilemmáit tárta fel, mind nemzetközi, mind magyarországi viszonylatban.Dr. Feketéné Csáfor Hajnalka, a témát kutató BME doktorandusz, főiskolai oktató a Kárpátok Eurorégió országainak CSR tevékenységét, valamint a kutatásai során felmerülő javaslatait mutatta be a régió társadalmi felelősségvállalására vonatkozóan.Szintén a plenáris ülésen Ráczné Dr. Horváth Ágnes, a Századvég Politikai Iskola Egri Tagozatának igazgatója, a Politológia Tanszék vezetője előadásában a multinacionális vállalatok demokratikus kultúrára gyakorolt hatásaira világított rá.A konferencia második részében, amely a CSR az EU-ban és a multinacionális vállalatoknál címet viselte, előbb Dr. Szlávik János, a BME-GTK Közgazdaságtudományok Intézetének igazgatója az EU szemszögéből mutatta be a témát, majd Csetnek Tímea az új EU-s tag, Románia CSR tevékenységét ismertette. Őt követte két nagyvállalat CSR tevékenységének bemutatása: Gödri István a Bosch Rexroth CSR irányelveiről, Nagy Roland pedig a Paksi Atomerőműnél bevezetendő CSR politikáról tartott előadást A tanácskozás workshoppal és a Partnerek vagy ellenségek: vállalatok, állampolgárok, politika című fórummal zárult.(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?