Felsőoktatási Műhely - Az OFIK legújabb kiadványa

Felsőoktatási Műhely címmel jelentet meg újabb kiadványt az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK), mely szakmai folyóiratként, negyedévente foglalja össze a hazai felsőoktatás főbb tendenciáit, legfontosabb kérdéseit.

  • Edupress

A Felsőoktatási Műhely azzal a céllal jött létre, hogy a felsőoktatásban zajló dinamikus átalakulás hatásairól empirikus kutatásokkal és statisztikai felmérésekkel alátámasztva számoljon be, ezzel is segítve a leendő hallgatók választását és a munkaerőpiac érdeklődését egyaránt. Az OFIK tájékoztató tevékenységének hátteréül folyamatosan zajlanak különböző adatgyűjtések, melyekből szociológiai kutatások, rangsorok készülnek. A Felsőoktatási Műhely célja az ezekben rejlő közérdekű információk közzététele, feldolgozása. A felvi.hu oldalon a Felsőoktatási műhely csatornában a kiadvány online változata olvasható, ahol lehetőség van egyes kutatások, háttéranyagok, hosszabb elemzések közreadására is, valamint itt van mód előfizetni online a kiadványra.

Hamarosan kapható az első szám

Október végétől kapható a könyvesboltokban, vagy érhető el interneten az új kiadvány.A Felsőoktatási Műhely első száma a bolognai képzést járja körül. Az anyagban érvek és ellenérvek egyaránt elhangzanak, egy körinterjú ad keretet arra, hogy több oldalról tájékozódhassanak az olvasók a szakmai álláspontokról. Az első számban Pléh Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese beszél a felsőoktatás átalakulásáról, akadémiai szemszögből vizsgálva a témát.A kiadvány egyik céljának megfelelően - miszerint közérdekű rangsorokkal, empirikus kutatásokkal, statisztikákkal kívánnak szolgálni az olvasóknak - a nyitó számban a hallgatói mobilitásról és a jelentkezők regionális eloszlásáról számol be részletesen a Felsőoktatási Műhely.A lapban továbbá szerepelnek felsőoktatási rangsorok, valamint rendszeresen helyet kapnak majd külső szerzők kutatási eredményei, ismert vagy kevéssé ismert kutatócsoportok, kutatóműhelyek.Az első szám a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában működő kutatói teamnek adott helyet - szintén érintve a bolognai átalakulás kérdését - az orvostanhallgatók pályaválasztási motivációit és mobilitási szándékait vizsgáló felmérések eredményeit bemutatva.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu