A kormány által szervezett Felsőoktatási Reform Túra soron következő állomásán, október 17-én Szegeden a JATIK Aulájában több mint százan várták érdeklődve, hogy meghallgassák a Manherz Károly felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár, Prof. Dr. Pukánszky Béla, az SZTE rektorhelyettese és Török Márk HÖOK elnökségi tag, a szegedi EHÖK elnöke közötti pódiumvitát. Manherz Károly nyitóbeszédében kiemelte: a túra elsődleges célja az érdeklődők tájékoztatása a Felsőoktatási Reform részletes tartalmáról.
Manherz Károly elmondta a HÖOK által a napokban átadott módosító javaslatot a tárca nem fogadja el. Az államtitkár szerint ez arra ösztönözhetné a hallgatókat, hogy ne vegyenek fel elegendő tanegységet, ennek következtében pedig nagy valószínűséggel kicsúsznának az államilag támogatott 12 félévből.Az államtitkár kiemelte, hogy a fer az intézmények saját bevételét gyarapítaná, valamint törvényi úton garantálná, hogy az egyetemek az összeg 30-50 százalékát hallgatói célokra fordítsák; ezen kívül tandíjmentességet biztosítana a hallgatók legjobban teljesítő 15 százalékának.A HÖOK álláspontja szerint nem elfogadható, hogy a nehéz szociális helyzetű diákok azért maradjanak ki a felsőoktatásból, mert nem tudnak tandíjat fizetni.A szakállamtitkár ennek ellenére úgy látja: a HÖOK nem veszi figyelembe a fer pozitívumait, például az első és második félévben a hátrányos helyzetű hallgatók számára biztosított alaptámogatást, valamint azt, hogy a fejlesztési részhozzájárulás minőségi garanciát hozna a felsőoktatásba, mivel a kreditfinanszírozási rendszer önmagában kevés.Az EHÖK-elnöke, Török Márk, aki jelenleg is hallgató, ezzel ellentétben úgy véli, a tanulmányi átlag kiszámításakor lehet olyan képleteket alkalmazni, amely megfelelően kezeli a problémát, a kreditrendszer lényege, hogy a hallgatók aszerint fizetnek, hogy milyen mértékben terhelik az egyetem kapacitását.Az SZTE rektorhelyettese, Pukánszky Béla állásfoglalásában kiemelte: a fer nem feltétlenül javítja az oktatás minőségét, maximum a technikai felszereltség szintjét fogja emelni, erre viszont szükség van: "A felsőoktatásban piacszellem uralkodik, holott a minőségi garancia nem pénz, hanem oktatói mentalitás függvénye. Ennek ellenére kellenek az oktatástechnikai eszközök, az egyetemek természetesen nem fognak tiltakozni az ily módon megnövekvő költségvetési keret ellen."Török Márk így foglalta össze a hallgatói álláspontot: "Az egyetemi hallgatói mozgalmak legfontosabb eleme a szolidaritás. A felsőoktatás közjó, egy lehetőség a kiemelkedésre. Nekem azért nem kell tandíjat fizetnem, mert pár évvel idősebb vagyok? Megjelöltünk egy olyan koncepciót, mellyel az intézményi különeljárási díjak útján kiváltható lenne a fejlesztési részhozzájárulás."(
)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
