RMPSZ: ne csökkentse a hallgatók jogait az új román oktatási törvénytervezet

Romániában új oktatási törvénytervezet látott napvilágot, melyre azért volt szükség, hogy az EU által elvárt szabályoknak megfeleljen az oktatási törvény. Lászlófy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke azonban úgy látja, hogy ez a törvény nem biztosít megfelelő törvényi keretet a kisebbségi magyar hallgatóknak.

  • Edupress

Az új tanügyi törvénytervezet RMPSZ szerint diszkriminatív a kisebbségekkel - többek között a magyarokkal - szemben, és ellentétes az EU-szabványokkal, mivel nem tesz különbséget a román és magyar anyanyelvű tanulók között az oktatás és az ismeretek felmérése tekintetében. Továbbá nem dolgozott ki speciális tantervet a kisebbségi hallgatók számára, így az RMPSZ szerint minimális románnyelv-ismeret elsajátítását sem segíti elő, pedig ez eddig is nagy probléma volt a kisebbségi hallgatóknak. Az törvénytervezet azt sem teszi lehetővé, az előző törvénnyel szemben, hogy a diákok az anyanyelvükön tehessenek vizsgát, azon tárgyakból, melyetek ezen a nyelven tanultak. A minisztériummal folytatandó egyeztetések során olyan tanterv és tankönyv kidolgozását kéri majd az RMPSZ, amely a nem román anyanyelvűek számára is biztosítja a román nyelv elsajátítását - mondta el Lászlófy Pál. A RMPSZ elnöke szerint az 1995/84-es törvény elfogadhatóbb feltételeket teremtett a kisebbségi oktatás számára, mint az új törvénytervezet, ezért szeretnék elérni, hogy a hallgatók jogait ne csökkentsék.(Forrás: Krónika, Transindex)(<a href='http://www.edupress.hu' target='_blank'>www.edupress.hu</a>)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu