Ebben a tanévben először hallatták hangjukat a Pannon Tudományos Műhelyek Veszprémben, szerdán megtudhatták az érdeklődők, mérhető-e a nyelvtudás.
A Pannon Egyetem a Közép-dunántúli Régió tudásközpontjaként egyik alapvető feladatának tekinti a térség kulturális és tudományos életének támogatását, fejlesztését. E célkitűzés jegyében indította el másfél évvel ezelőtt azt a tudományos ismeretterjesztő sorozatot, melynek keretében az egyetem öt karának kiemelkedő eredményeket elért professzorai ismertetik saját kutatási területük újdonságait, ezáltal közelebb hozva a tudományt a mindennapokhoz, összekötve Veszprémet az egyetemi élettel és az itt folyó munkával.A tizedik előadáson Dr. Bárdos Jenő egyetemi tanár, az Angol-Amerikai Intézet igazgatója beszélt a nyelvtudás aktuális kérdéseiről. A nyelvvizsgák történeti hátterének ismertetése után vázolta az utóbbi évek statisztikai mutatóit, még mindig angol nyelvtudásukról szeretnének legtöbben igazolást szerezni, átlagosan mintegy 60 százalékos sikerrel. Főként fiatalok és az egyetemista korosztály érintett a kérdésben, a nyelvvizsga megszerzésének legfőbb okai a többletpont lehetősége, az érettségi helyettesítése, valamint a diploma kiváltása.Dr. Bárdos Jenő beszélt az egynyelvű és kétnyelvű vizsgák értékéről, valamint az általános és szaknyelv közötti homályos határvonalról. Elemek és kompetenciák szerint vizsgálta a nyelvtudást, vázolta az érveket, melyek szerint mérhető a nyelvtudás.Beszédének második felében a nyelvtudás megítélésnek korlátait elemezte, "a természetellenes helyzet, és vizsganyelv, az egybevethetőség, az egyszeriség, valamint az anyanyelv és az álnyelv rejtett interakciója kérdésessé teszik a mérhetőséget" - mondta. A megfoghatatlanság és kiszolgáltatottság tehát akadályozzák a nyelvvizsga mérését.Az előadás után a hallgatók kérdésfeltevéssel kaphattak még teljesebb képet a nyelvvizsgahelyzetről. (
)
Mit kell tudnia valójában egy igazgatónak? Hogyan lehetne igazságosan dönteni a jelöltek közül? Arról nem is beszélve, hogy a pillanatnyi népszerűség és a politikai lobbik helyett professzionális, adatalapú és több lépcsős vezetői rendszerre van szükség a magyar oktatásban. Vélemény.
Augusztus 25. és 31. között országszerte szakmai tanévnyitó konferenciákat szervez az Oktatási Hivatal az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal együttműködésben. A rendezvények iránt nagy az érdeklődés, több helyszínen már minden hely betelt, néhány megyében azonban még lehet regisztrálni.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóját, aki korábban maga is visszaadta állami kitüntetését. Most viszont a díjazottak névsorát látva úgy érzi, „helyére kerülnek itt is a dolgok”, az elismerést pedig az Igazgyöngy Alapítvány 27 éves civil munkája fontos mérföldkövének tartja.
Az intézményfejlesztési elnökhelyettes többek között az Oktatási Hivatal digitális megújulásáért, az adatvezérelt működés fejlesztéséért és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinálásáért felel majd. Az új vezető a köznevelési és felsőoktatási elemzésekre is hatással lehet: hatásvizsgálatokat és adatfeldolgozásokat kezdeményezhet.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Sok intézményben már az augusztusi hosszú hétvége után be kell menniük a pedagógusoknak az iskolába.
A PDSZ országos választmányának tagja többek között a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját, a státusztörvény eltörlését és a pedagógusok munkaterheinek rendezését nevezte meg szükségesnek.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
