Nehéz mérni a nyelvtudást

Ebben a tanévben először hallatták hangjukat a Pannon Tudományos Műhelyek Veszprémben, szerdán megtudhatták az érdeklődők, mérhető-e a nyelvtudás.

  • Edupress

A Pannon Egyetem a Közép-dunántúli Régió tudásközpontjaként egyik alapvető feladatának tekinti a térség kulturális és tudományos életének támogatását, fejlesztését. E célkitűzés jegyében indította el másfél évvel ezelőtt azt a tudományos ismeretterjesztő sorozatot, melynek keretében az egyetem öt karának kiemelkedő eredményeket elért professzorai ismertetik saját kutatási területük újdonságait, ezáltal közelebb hozva a tudományt a mindennapokhoz, összekötve Veszprémet az egyetemi élettel és az itt folyó munkával.A tizedik előadáson Dr. Bárdos Jenő egyetemi tanár, az Angol-Amerikai Intézet igazgatója beszélt a nyelvtudás aktuális kérdéseiről. A nyelvvizsgák történeti hátterének ismertetése után vázolta az utóbbi évek statisztikai mutatóit, még mindig angol nyelvtudásukról szeretnének legtöbben igazolást szerezni, átlagosan mintegy 60 százalékos sikerrel. Főként fiatalok és az egyetemista korosztály érintett a kérdésben, a nyelvvizsga megszerzésének legfőbb okai a többletpont lehetősége, az érettségi helyettesítése, valamint a diploma kiváltása.Dr. Bárdos Jenő beszélt az egynyelvű és kétnyelvű vizsgák értékéről, valamint az általános és szaknyelv közötti homályos határvonalról. Elemek és kompetenciák szerint vizsgálta a nyelvtudást, vázolta az érveket, melyek szerint mérhető a nyelvtudás.Beszédének második felében a nyelvtudás megítélésnek korlátait elemezte, "a természetellenes helyzet, és vizsganyelv, az egybevethetőség, az egyszeriség, valamint az anyanyelv és az álnyelv rejtett interakciója kérdésessé teszik a mérhetőséget" - mondta. A megfoghatatlanság és kiszolgáltatottság tehát akadályozzák a nyelvvizsga mérését.Az előadás után a hallgatók kérdésfeltevéssel kaphattak még teljesebb képet a nyelvvizsgahelyzetről. (

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu