Nehéz mérni a nyelvtudást

Ebben a tanévben először hallatták hangjukat a Pannon Tudományos Műhelyek Veszprémben, szerdán megtudhatták az érdeklődők, mérhető-e a nyelvtudás.

  • Edupress
A Pannon Egyetem a Közép-dunántúli Régió tudásközpontjaként egyik alapvető feladatának tekinti a térség kulturális és tudományos életének támogatását, fejlesztését. E célkitűzés jegyében indította el másfél évvel ezelőtt azt a tudományos ismeretterjesztő sorozatot, melynek keretében az egyetem öt karának kiemelkedő eredményeket elért professzorai ismertetik saját kutatási területük újdonságait, ezáltal közelebb hozva a tudományt a mindennapokhoz, összekötve Veszprémet az egyetemi élettel és az itt folyó munkával.A tizedik előadáson Dr. Bárdos Jenő egyetemi tanár, az Angol-Amerikai Intézet igazgatója beszélt a nyelvtudás aktuális kérdéseiről. A nyelvvizsgák történeti hátterének ismertetése után vázolta az utóbbi évek statisztikai mutatóit, még mindig angol nyelvtudásukról szeretnének legtöbben igazolást szerezni, átlagosan mintegy 60 százalékos sikerrel. Főként fiatalok és az egyetemista korosztály érintett a kérdésben, a nyelvvizsga megszerzésének legfőbb okai a többletpont lehetősége, az érettségi helyettesítése, valamint a diploma kiváltása.Dr. Bárdos Jenő beszélt az egynyelvű és kétnyelvű vizsgák értékéről, valamint az általános és szaknyelv közötti homályos határvonalról. Elemek és kompetenciák szerint vizsgálta a nyelvtudást, vázolta az érveket, melyek szerint mérhető a nyelvtudás.Beszédének második felében a nyelvtudás megítélésnek korlátait elemezte, "a természetellenes helyzet, és vizsganyelv, az egybevethetőség, az egyszeriség, valamint az anyanyelv és az álnyelv rejtett interakciója kérdésessé teszik a mérhetőséget" - mondta. A megfoghatatlanság és kiszolgáltatottság tehát akadályozzák a nyelvvizsga mérését.Az előadás után a hallgatók kérdésfeltevéssel kaphattak még teljesebb képet a nyelvvizsgahelyzetről. (www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?