Nehéz mérni a nyelvtudást

Ebben a tanévben először hallatták hangjukat a Pannon Tudományos Műhelyek Veszprémben, szerdán megtudhatták az érdeklődők, mérhető-e a nyelvtudás.

  • Edupress
A Pannon Egyetem a Közép-dunántúli Régió tudásközpontjaként egyik alapvető feladatának tekinti a térség kulturális és tudományos életének támogatását, fejlesztését. E célkitűzés jegyében indította el másfél évvel ezelőtt azt a tudományos ismeretterjesztő sorozatot, melynek keretében az egyetem öt karának kiemelkedő eredményeket elért professzorai ismertetik saját kutatási területük újdonságait, ezáltal közelebb hozva a tudományt a mindennapokhoz, összekötve Veszprémet az egyetemi élettel és az itt folyó munkával.A tizedik előadáson Dr. Bárdos Jenő egyetemi tanár, az Angol-Amerikai Intézet igazgatója beszélt a nyelvtudás aktuális kérdéseiről. A nyelvvizsgák történeti hátterének ismertetése után vázolta az utóbbi évek statisztikai mutatóit, még mindig angol nyelvtudásukról szeretnének legtöbben igazolást szerezni, átlagosan mintegy 60 százalékos sikerrel. Főként fiatalok és az egyetemista korosztály érintett a kérdésben, a nyelvvizsga megszerzésének legfőbb okai a többletpont lehetősége, az érettségi helyettesítése, valamint a diploma kiváltása.Dr. Bárdos Jenő beszélt az egynyelvű és kétnyelvű vizsgák értékéről, valamint az általános és szaknyelv közötti homályos határvonalról. Elemek és kompetenciák szerint vizsgálta a nyelvtudást, vázolta az érveket, melyek szerint mérhető a nyelvtudás.Beszédének második felében a nyelvtudás megítélésnek korlátait elemezte, "a természetellenes helyzet, és vizsganyelv, az egybevethetőség, az egyszeriség, valamint az anyanyelv és az álnyelv rejtett interakciója kérdésessé teszik a mérhetőséget" - mondta. A megfoghatatlanság és kiszolgáltatottság tehát akadályozzák a nyelvvizsga mérését.Az előadás után a hallgatók kérdésfeltevéssel kaphattak még teljesebb képet a nyelvvizsgahelyzetről. (www.edupress.hu)
Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.