Spanyol-magyar együttműködés

Bogyay Katalin nemzetközi szakállamtitkár és D. Alfons Martinell Sempere, a Külügy-és Együttműködési Minisztérium főigazgatója a 2007-2010-es évekre szóló magyar-spanyol Oktatási, Kulturális és Tudományos Együttműködési Programot írt alá szeptember 25-én Budapesten.

  • Edupress
A magyar-spanyol államközi kulturális és oktatási együttműködés három évtizedes múlttal rendelkezik, 2007-ben ünnepelik a diplomáciai kapcsolatok újra felvételének 30. évfordulóját.Az együttműködési formák a kultúra és az oktatás minden területére kiterjednek és fontos tartalmi elemei a két ország jó politikai kapcsolatainak, amelyek egyre erősebbek hazánk EU-csatlakozását követően. Folyamatos az ösztöndíjasok cseréje, és a 2003-2006. évekre szóló együttműködési program időszaka alatt két új magyar-spanyol két tanítási nyelvű középiskolai tagozat kezdte meg működését.Hazánkban folyamatosan nő a spanyol nyelvet tanulók száma, nagyszámú közönség látogatja a spanyol vonatkozású kulturális rendezvényeket és a 2004-ben megnyílt Cervantes Intézet iránt is folyamatosan nő az érdeklődés. A magyar hispanisztikai központok (ELTE, SZTE, PTE, PPKE) tevékenysége nemcsak Spanyolországban, hanem nemzetközileg is elismert, és a spanyol központokkal fenntartott kapcsolatok hidat jelentenek a latin-amerikai országokkal történő együttműködésünk felé.A két ország minden területen rendezett és rendszeres együttműködési kapcsolatát az is jelzi, hogy gyakoriak a magas szintű látogatások - legutóbb idén májusban járt nálunk a spanyol uralkodó, János Károly király. A 2007-2010. évekre szóló együttműködési program alapján több nagy ívű, évekre szóló közös projektet terveznek a hazai hispanisztikai központok közreműködésével, valamint újabb két tanítási nyelvű tagozatok beindítását a magyar középiskolákban. Természetesen folytatódnak a különböző oktatási és kulturális csereprogramok, és a két ország jelentősebb oktatási és kulturális intézményei, szervezetei és fesztiváljai közötti kapcsolatok is erősödnek a jövőben.(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.