Nyári terepgyakorlat környezetmérnököknek

2007 nyarán - mind a Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar életében, mind a környezetmérnök képzés során először - a Környezetmérnöki Intézet az iskolán kívüli szakmai gyakorlat részeként ökológiai-természettudományi terepgyakorlatot szervezett a hallgatók számára.

  • Edupress

A Környezetmérnöki Intézet a Bakony-hegységben, Pápateszér-Farkas-hegyen lévő Reflex Környezetvédelmi Ökológiai Központban és környékén tartotta terepgyakorlatát augusztus 21-27-ig. Résztvevői a BSc I. évfolyam és a kredites környezetmérnök szak II. éves hallgatói voltak, Némethné Dr. Katona Judit és Demény Krisztina tanárok vezetésével. Az egyhetes gyakorlaton a résztvevők a Fenyőfői ősfenyves területén végeztek cönológiai (élőlény társulástani) állapotértékelést, és elkészítették a vizsgált területek térinformatikai modelljét. Tanulmányozták az európai hírű fenyőfői külszíni bauxitbánya rekultivációt, és dokumentálták annak sajátosságait (pl. a szukcessziót, vagyis a növényzettel történő benépesülést). Tanulmányúton vettek részt, melynek célja a Pápateszér környéki vízimalmok felkutatása volt. A malmok rehabilitációja az elkövetkezendő évek természetvédelmi feladatainak egyike lesz e térségben. A terepi vizsgálatok három csoportban reggel 8 órától délután 17 óráig zajlottak. Ezt követően a csoportok feldolgozták az aznapi mérési eredményeket. Táblázatokat készítettek, grafikonokat szerkesztettek és elkészítették a mintavételi terület vegetáció- és természeti állapot térképét. A terepgyakorlat tapasztalatairól a csoportok jegyzőkönyveket állítottak össze, melyet kiegészített a csoporttagok egyéni feladatainak ismertetése, külön-külön kiemelve a napi feladatokból az egyes személyekre háruló teendőket.Kikapcsolódásként bográcsozással, grillezéssel teltek az esték. A vacsora készítésénél a mindennapi több kiló gomba feldolgozása jelentette a legnagyobb kihívást. A terepgyakorlat szakmai része a felmérések alapján eredményes volt, a szervezők remélik, hogy TDK-dolgozat keretében publikálásra is kerül. Bíznak benne, hogy a résztvevők mindezek mellett jól érezték magukat, és tapasztalataikat a későbbiek során alkalmazni tudják.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.