16 évre csökkentenék a választási korhatárt a csendre intett diák példájára hivatkozva

Egyedlőre csak a jobbikos Dúró Dóra javaslatáról van szó. A jogaiban sértett diák áldemokráciát emleget.

  • eduline/mti
MTI / Beliczay László

A jobbikos Dúró Dóra 16 évre szállítaná le a választói korhatárt, a szavazásra való jogosultságot pedig legalább általános iskolai végzettséghez kötné - írja az MTI. Javaslatáról a Jobbikon belül sem nem született még döntés. A sajtótájékoztatót a Somogy megyei diákparlament múlt pénteki, kaposvári ülése apropóján tartotta, mikor félbeszakították az egyik diák, Bradánovics Bendegúz oktatáspolitikát bíráló felszólalását.

Csendre intettek egy diákot az állami Diákparlament ülésén, mert kritizálta a rendszert

Csak második nekifutásra mondhatta el beszédét a Somogy megyei ülésen, akkor sem fért bele minden. A Független Diákparlament képviselője, Tarnay Kristóf Ábel számolt be a kaposvári megyei diákparlamenti üléséről a portálon, egy különös esetről.

A sajtótájékoztatón részt vett Bradánovics Bendegúz is, aki a történteket úgy értékelte, hogy bár a diákparlament értelme a demokrácia gyakorlása lenne, annak éppen egyik legalapvetőbb eleme, a szólásszabadság sérült meg. A kaposvári Munkácsy Mihály gimnázium diákönkormányzatának elnöke azt mondta, hogy miután a levezető elnök félbeszakította felszólalását, abból ki kellett húznia a kritikus részeket. Megjegyezte, hogy a szünetben ugyanakkor szülők, pedagógusok és diákok gratuláltak neki a beszédéhez. Hangsúlyozta, hogy miután a levezető elnök személyeskedésre hivatkozott, amikor félbeszakította, ezért az ülés második felében elnézést kért, mert senkit nem akart megbántani.

A "gyönyörű áldemokráciáról" beszélő diákönkormányzati elnök hangsúlyozta, hogy 1996, a diákparlament indulása óta nem született olyan döntés, ami a szervezet határozatára épült volna.

Dúró Dóra felháborítónak nevezte a történteket és azt mondta, hogy az oktatási rendszernek és a politikusoknak is az lenne a feladatuk, hogy olyan gondolkodó fiatalokat neveljenek, akik tudatosan vesznek részt a közéletben. Ennek egyik eleme kellene, hogy legyen a diákparlament, és ösztönözni kellene a fiatalokat, hogy ezen a fórumon is értelmes vitákat folytassanak - jelentette ki a frakcióvezető-helyettes. Az, hogy egy fiatal egy vita során akár a személyes felelősséget is firtatja, még nem jelenti azt, hogy személyeskedik - közölte véleményét.

A politikus beszámolt a választójog 16 évre való leszállításáról és általános iskolai végzettséghez kötéséről szóló elképzeléséről, amit azzal indokolt, hogy a fiatalokban van igény és tudás a döntésekben való részvételre, ezért érdekeltté kell tenni őket abban, hogy részt vegyenek a közéleti vitákban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.