16 évre csökkentenék a választási korhatárt a csendre intett diák példájára hivatkozva

Egyedlőre csak a jobbikos Dúró Dóra javaslatáról van szó. A jogaiban sértett diák áldemokráciát emleget.

  • eduline/mti
MTI / Beliczay László

A jobbikos Dúró Dóra 16 évre szállítaná le a választói korhatárt, a szavazásra való jogosultságot pedig legalább általános iskolai végzettséghez kötné - írja az MTI. Javaslatáról a Jobbikon belül sem nem született még döntés. A sajtótájékoztatót a Somogy megyei diákparlament múlt pénteki, kaposvári ülése apropóján tartotta, mikor félbeszakították az egyik diák, Bradánovics Bendegúz oktatáspolitikát bíráló felszólalását.

Csendre intettek egy diákot az állami Diákparlament ülésén, mert kritizálta a rendszert

Csak második nekifutásra mondhatta el beszédét a Somogy megyei ülésen, akkor sem fért bele minden. A Független Diákparlament képviselője, Tarnay Kristóf Ábel számolt be a kaposvári megyei diákparlamenti üléséről a portálon, egy különös esetről.

A sajtótájékoztatón részt vett Bradánovics Bendegúz is, aki a történteket úgy értékelte, hogy bár a diákparlament értelme a demokrácia gyakorlása lenne, annak éppen egyik legalapvetőbb eleme, a szólásszabadság sérült meg. A kaposvári Munkácsy Mihály gimnázium diákönkormányzatának elnöke azt mondta, hogy miután a levezető elnök félbeszakította felszólalását, abból ki kellett húznia a kritikus részeket. Megjegyezte, hogy a szünetben ugyanakkor szülők, pedagógusok és diákok gratuláltak neki a beszédéhez. Hangsúlyozta, hogy miután a levezető elnök személyeskedésre hivatkozott, amikor félbeszakította, ezért az ülés második felében elnézést kért, mert senkit nem akart megbántani.

A "gyönyörű áldemokráciáról" beszélő diákönkormányzati elnök hangsúlyozta, hogy 1996, a diákparlament indulása óta nem született olyan döntés, ami a szervezet határozatára épült volna.

Dúró Dóra felháborítónak nevezte a történteket és azt mondta, hogy az oktatási rendszernek és a politikusoknak is az lenne a feladatuk, hogy olyan gondolkodó fiatalokat neveljenek, akik tudatosan vesznek részt a közéletben. Ennek egyik eleme kellene, hogy legyen a diákparlament, és ösztönözni kellene a fiatalokat, hogy ezen a fórumon is értelmes vitákat folytassanak - jelentette ki a frakcióvezető-helyettes. Az, hogy egy fiatal egy vita során akár a személyes felelősséget is firtatja, még nem jelenti azt, hogy személyeskedik - közölte véleményét.

A politikus beszámolt a választójog 16 évre való leszállításáról és általános iskolai végzettséghez kötéséről szóló elképzeléséről, amit azzal indokolt, hogy a fiatalokban van igény és tudás a döntésekben való részvételre, ezért érdekeltté kell tenni őket abban, hogy részt vegyenek a közéleti vitákban.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.