Kanada miniszterelnöke ünnepélyesen bocsánatot kért az ország őslakosaitól az állam nevében azért, mert évtizedeken keresztül bentlakásos iskolákba kényszerítették őket, ahol lelki, fizikai bántalmazásokat és szexuális visszaéléséket kellett elszenvedniük.
A Liberális Párt élén álló, tavaly októberben megválasztott Justin Trudeau az intézetekben elkövetett visszaéléseket "Kanada történetének egyik legsötétebb fejezetének" nevezte.
"A legmélyebb vágyam az, hogy ez a jelentés és a levont tanulságok segítenek majd jóvátenni a bentlakásos iskolai rendszer által okozott fájdalom egy részét, és elősegítik a hosszú ideje elvesztett bizalom helyreállítását" - hangsúlyozta a kanadai miniszterelnök.
A bentlakásos iskolai rendszert az ottawai vezetés nevében keresztény vallási szervezetek irányították, amelyek családjuk akarata ellenére a 19. század végétől az 1970-es évekig bezárólag nagyjából 150 ezer indián, mesztic (métis) és inuit (eszkimó) gyereket kényszerítettek arra, hogy otthonuktól több száz kilométerre, nevelőintézetekben éljenek, ahol rendszeres fizikai, lelki és szexuális erőszaknak voltak kitéve. Ezzel a módszerrel megpróbáltak véget vetni a kanadai őslakosok mint önálló jogi, társadalmi, kulturális, vallási és faji entitások létezésének.
A kanadai Bizottság a Megbékélésért és Igazságért (TRC) vizsgálata szerint ezekben a diákotthonokban legalább 6 ezer gyerek vesztette életét alultápláltság, betegség vagy erőszak miatt, és több mint felüket tömegsírokban temették el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
