150 ezer gyerek megkínzásáért kért elnézést a kanadai elnök

Kanada miniszterelnöke ünnepélyesen bocsánatot kért az ország őslakosaitól az állam nevében azért, mert évtizedeken keresztül bentlakásos iskolákba kényszerítették őket, ahol lelki, fizikai bántalmazásokat és szexuális visszaéléséket kellett elszenvedniük.

  • eduline/mti
Fazekas István

A Liberális Párt élén álló, tavaly októberben megválasztott Justin Trudeau az intézetekben elkövetett visszaéléseket "Kanada történetének egyik legsötétebb fejezetének" nevezte.

"A legmélyebb vágyam az, hogy ez a jelentés és a levont tanulságok segítenek majd jóvátenni a bentlakásos iskolai rendszer által okozott fájdalom egy részét, és elősegítik a hosszú ideje elvesztett bizalom helyreállítását" - hangsúlyozta a kanadai miniszterelnök.

A bentlakásos iskolai rendszert az ottawai vezetés nevében keresztény vallási szervezetek irányították, amelyek családjuk akarata ellenére a 19. század végétől az 1970-es évekig bezárólag nagyjából 150 ezer indián, mesztic (métis) és inuit (eszkimó) gyereket kényszerítettek arra, hogy otthonuktól több száz kilométerre, nevelőintézetekben éljenek, ahol rendszeres fizikai, lelki és szexuális erőszaknak voltak kitéve. Ezzel a módszerrel megpróbáltak véget vetni a kanadai őslakosok mint önálló jogi, társadalmi, kulturális, vallási és faji entitások létezésének.

A kanadai Bizottság a Megbékélésért és Igazságért (TRC) vizsgálata szerint ezekben a diákotthonokban legalább 6 ezer gyerek vesztette életét alultápláltság, betegség vagy erőszak miatt, és több mint felüket tömegsírokban temették el.

Hozzászólások

Nem LMBTQ-érzékenyítést, hanem kortárs bántalmazás elleni prevenciós órákat tartottak a verőcei iskolában

Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.