Friss hírek

Évente több mint száz diákot képeznek a győri Audiban

Évente több mint száz diák gyakorlati képzését végzik fémipari területen a győri Audi Hungaria Motor Kft.-nél. Közülük a legjobb tanulók az őszi szemeszter egy részét az Audi AG-nál töltik Németországban - ismertette közleményében hétfőn a győri Audi.

Beiktatták a CEU új rektorát

Beiktatták ünnepélyes keretek között a Közép-európai Egyetem (CEU) negyedik elnök-rektorát, John Shattuck nemzetközi emberjogi vezetőt és jogtudóst hétfőn Budapesten.

Iskolai erőszak: 'Nálunk ne legyenek boot camp-ek'

Két héttel ezelőtt egy amerikai iskola biztonsági őre lelőtt egy késsel rátámadó diákot, szeptemberben pedig egy német iskolában, egy ámokfutó diák baltával és Molotov - koktéllal négy társát sebesítette meg. Az utóbbi években nem csak a nyugat - európai vagy amerikai iskolákban elkövetett hasonló cselekményektől volt hangos a média, egyre több erőszakoskodásról hallani itthoni iskolákban is.

Hétmilliárd forintos egyetemfejlesztés alapkövét tették le Győrben

Csaknem hétmilliárd forintos egyetemfejlesztési beruházás ünnepélyes alapkőletételét tartották a Széchenyi István Egyetemen, október 30-án. Az elnyert uniós összeg 6,5 milliárd forintját az intézmény további 360 millióval egészíti ki. A hároméves egyetemfejlesztési projekt célja egy európai színvonalú, az ipari, gazdasági szereplőkkel hatékonyan együttműködő felsőoktatási intézmény kialakítása. A projekt három fő fejlesztési eleme egy oktatási és közösségi tér kialakítása, egy regionális tudástranszfer központ létrehozása, valamint egy műszaki, K+F eszközpark megteremtése.

Alternatív iskolák, 3. rész: a Montessori módszer és az AKG

Milyen lehet az az iskola, ahol nincs csengő, óra, tantárgy, osztályzat, de még a hagyományos értelemben vett tanár-diák szerepleosztás sem létezik? Meglepően hasonló, mint egy hagyományos iskola, mégis alapvetően más irányból közelíti meg a tanulás folyamatát. Mit kell tudni a Montessori-iskolákról, vagy a "magyar fejlesztésű" AKG-ról?

Pályakövetés itthon és külföldön – merre tart a magyar diák?

Külföldön már évtizedek óta működik a pályakövetési rendszer, ami a középiskolások, a felsőoktatásban tanulók pályafutását követi nyomon. A rendszer megkönnyítheti a pályaválasztást, a diplomások munkaerő-piaci helyzetéről pedig adatokat nyújt. Bár a pályakövetés kötelező megvalósítását itthon már 2005-ben törvénybe foglalták, csupán az utóbbi időszakban történtek komolyabb lépések az ügyben.

Intelligens vagy?

Intelligenciának nevezzük azt, amit az intelligenciatesztek mérnek. Ennél pontosabb meghatározásra nem jutottak eddig a kérdéssel foglalkozó szakemberek. Annyit tudunk, hogy az intelligencia valamiféle problémamegoldó képesség, melynek kiszámolására - mérésére számos ingyenes vagy fizetős teszttel találkozhatunk szörfölés közben. Lehet-e hinni a világháló és a magazinok IQ tesztjeinek?

Mit ér a bölcsészdiploma?

„Mit kér egy közgazdász a bölcsésztől? Duplasajtburgert kólával” – hangzott el az egyetemi berkekben szakállas vicc Dr. Csernus Sándortól a Szegedi Bölcsészettudományi Kar dékánjától, a Mit ér a bölcsész diploma? – címmel megrendezett konferencián. Az ELTE Karrierközpontjának szervezésében bölcsészkari vezetők, munkaerő - piaci szakemberek, diákok cseréltek eszmét a bölcsészképzésről, a bölcsészdiploma értékéről.

Nem engedik be a poltikát az egyetmekre

Elutasította a Magyar Rektori Konferencia (MRK) keddi ülésén a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteinek kérését, hogy engedjék vissza a politikát az egyetemekre - írja a Népszabadság a szerdán megjelent számában.

Hazai Design – A Formatervezési Díj 2009 Nyertesei

Orvosi műszer, kismamaruha és síremlék – néhány díjazott a sorból. Idén harmincadik alkalommal adták át a Formatervezési Díjakat (korábban Nívódíj). A díjakat terv, vizuális kommunikáció és termék kategóriában osztották ki a fiatal iparművészek között. A zsűri természetesen idén sem feledkezett meg a diákok elismeréséről, hiszen külön kategóriaként szerepelt a diákmunka is.

Új tehetségsegítő program indul uniós támogatással

Magyarország eddigi legnagyobb szabású tehetségsegítő kezdeményezése indult el a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program elnevezésű kiemelt projekttel - jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök és Hiller István oktatási és kulturális miniszter október 20-án, Budapesten. A projekt 700 millió forintos uniós támogatást nyert el a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, és fő célja a tehetségsegítők országos képzése, valamint a tehetségsegítés regionális központjai, a Tehetségpontok számának növelése. A program szakmai vezetője szerint a projekt mintegy húszezer tehetséges diákot érint majd - tájékoztatott az OKM.

Obama meglepte a diákokat

Ebédszünetben lepte meg egy Washington környéki általános iskola diákjait Barack Obama, aki Az ahol a vadak várnak című filmet és a Harry Potter-regényeket dicsérte az őt hallgató tanulóknak Silver Springben.

Kizárólag szociális alapon támogatná a hallgatókat Bokros

Független szakértői bizottságot állíttatna fel és annak véleménye alapján a felsőoktatási intézmények mai, 70 feletti számát 20-25-re csökkentené Bokros Lajos, a fennmaradó állami egyetemek, főiskolák pedig nem a hallgatói szám alapján kapnák a támogatást, hanem a központi büdzséből a fenntarthatósághoz szükséges minimumban részesülnének. Emellett az államilag finanszírozott státusz megszüntetését javasolja az MDF EP-képviselője, és csupán a felvételt nyert hallgatók között tenné lehetővé, hogy szociális alapon pályázzanak az államilag finanszírozott képzésre.

Mégsem kapják meg az intézmények a zárolt összeget?

A Magyar Nemzet információi szerint az ígéretekkel szemben mégsem oldja fel az egyetemek vagyonát érintő, év közben elvont 4 milliárd forintos zárolást a kormány, a 2010-es költségvetési tervezetből kiderül, a jövő évi bázisba építi be az összeget. Eszerint a felsőoktatási intézmények támogatása ennyivel kevesebb lesz a jövő évben - írja a lap. Az intézmények pénzügyi helyzetét tovább nehezíti, hogy januárig 14 milliárd forintos maradványképzési kötelezettséget írt elő a kormány, ennyivel kevesebb pénzből gazdálkodhatnak az egyetemek, főiskolák az idei évben.

Felsőoktatási rangsorok itthon és a világban

A közelmúltban két neves egyetemi rangsor is megjelent itthon. Az egyik a Felvi és az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely listája, mely 2000-ben indította el Magyarországon is a rankingek alkalmazását. A másik a Heti Válasz magaziné, mely 2005 óta öt-hat szempont alapján rangsorol. Az egyetemek rangsorba állítását azonban kezdettől fogva komoly vita övezi mindenhol, ahol alkalmazzák. Mitől jó egy felsőoktatási intézmény?