A dél-kínai Luolang elemi iskola minden tanulója ismeri a legfontosabb szabályokat. A kanyargó hegyi út mellett álló, sárgára és narancsszínre festett épületbe járó diákok betéve fújják, hogy nem szabad rohangálni a termekben, mindenkinek már becsöngetés előtt el kell foglalnia a helyét, és illik jelentkezni, ha valaki kérdezni akar. Azt is tudják, hogy útban az iskolába vagy onnan hazafelé kötelező integetni minden elhaladó gépkocsinak.
Az iskolai hatóság azért dolgozta ki a szabályokat, hogy csökkentse a balesetek számát, de céljai közé tartozott az is, hogy udvariasságra nevelje a nebulókat - írta a The New York Times tudósítója a helyszínről. Csakhogy az internetes fórumokon ezrével érkeznek a bírálatok.
"Ez egyszerűen szánalmas" - olvasható egy vélemény. "Csak ostoba hivatalnokok terhelnek meg ilyesmivel gyerekeket ahelyett, hogy inkább korlátoznák a járművek sebességét" - hangzott egy másik kommentár.
Amikor a diákokat arról faggatják, betartják-e az előírást, ideges vigyorgás a válasz. A szabályozás célja a járásiak szerint biztonságosabbá tenni a közlekedést a kanyargó hegyi utakon, egyszersmind jó modorra tanítani a kisdiákokat. Csaknem 30 iskola található olyan hegyi utak mentén, ahol nincs járda. A sebességet korlátozó közlekedési táblák ritkák, gyakorlatilag semmi sem jelzi, hogy iskola van a közelben.
Lung Kuo-ping, a járás oktatási irodájának helyettes vezetője szerint idővel a kormányzat ezeket a közlekedési táblákat is felszereli majd. Addig azonban az, hogy a gyerekek integetnek a kocsiknak, elejét veheti néhány balesetnek: a vezetők könnyebben észreveszik a tanulókat, azok pedig a kocsikat. Luo Zsung-mej, az elsősök tanítónője egyetért ezzel . "Amióta üdvözlik az autósokat, nem volt baleset" - állítja.
A 63 éves Kuo Juo-csang, akinek az unokája jár az iskolába, már kétkedőbb. "Ha az autók csak egy irányból jönnek, persze nem rossz megoldás az integetés. Ám ha mindkét irányból közeledik kocsi, a gyerekek már nem tudják, hogy merre forduljanak" - mondja.
mti
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
