Nyakkendő nélkül nincs érettségi - szakította meg a szóbeli érettségi vizsgát egy innsbrucki gimnáziumban a vizsgabiztos, mivel az egyik diák nyakkendő nélkül jelent meg.
A fiú szülei feljelentést tettek az ügyben, kifogásolva a vizsgabiztos eljárását. Állításuk szerint gyermekük fekete inget, fekete zakót és szürke nadrágot viselt, de ez nem volt elég, arra kötelezték, hogy húsz percen belül nyakkendővel jelenjen meg, különben nem folytathatja a vizsgát. Az apa az egész ügyet a hatalom felesleges fitogtatásaként értékelte. "Egy amúgy is stresszes érettségizőnek inkább a következő vizsgarészre kellene lelkileg felkészülnie, nem pedig ilyen mellékes dologgal foglalkoznia" – mondta el a történtek kapcsán.
A Tiroler Tageszeitung című lapnak nyilatkozva a vizsgabizottság elnöke elismerte, hogy valóban nagy hangsúlyt fektet a nyakkendőviseletre. Elmondása szerint az első vizsgarész után szólította fel a diákot, hogy kérjen kölcsön egy nyakkendőt az édesapjától, aki szintén az iskolában oktat. Arról nem volt tudomása, hogy a fiú egyenesen hazaindul - állította. Rheinhold Raffler, az iskolatanács vezetője közölte, egyelőre még nem tisztázott, hogy figyelmeztetésben részesítik-e bizottság elnökét. Mint felidézte, a vizsgát nem szakították meg, a diákot pedig csak megkérték, hogy szerezzen magának egy nyakkendőt - ha ismét anélkül jelent volna meg, akkor is folytathatta volna az érettségit.mti
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
