Transzszexuális hallgatókat is fogad a híres tokiói női egyetem

A transzszexuális nemi identitású hallgatókat is fogadja a tokiói Ocsanomizu női egyetem a 2020/2021-es tanévtől - írta csütörtökön a helyi sajtó.

  • MTI

Elemzők szerint a döntés úttörő lépésnek számít Japánban, ahol hivatalosan nem ismerik el az LMBT-közösség (leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek) jogait. Az Ocsanomizu Egyetem az első japán oktatási intézmény, amely lehetővé fogja tenni a beiratkozást a születési nemükhöz képest más nemi identitást vallók számára - erősítette meg az oktatási minisztérium egyik szóvivője.

1875-ös alapításakor az Ocsanomizu volt az első olyan japán felsőoktatási intézmény, amelyet kizárólag női hallgatók számára hoztak létre.

A helyi sajtó szerint két másik tokiói egyetem - a Cuda és Japán Női Egyetem - is fontolgatja, hogy változtat a jelentkezéssel kapcsolatos szabályaikon.

Bár Japánban hivatalosan semmilyen formában nem ismerik el az LMBT-közösség jogait, számos oktatási intézmény és önkormányzat is tett e tendencia megváltoztatására irányuló kezdeményezést. Számos oktatási intézmény vezetett be például uniszex egyenruhát, vagy vezetett be az öltözködésre vonatkozó rugalmasabb szabályzatot.

Meleg diákoknak alapítanak iskolát Manchesterben

Megnyílik az első olyan brit iskola, ahol kifejezetten azokat a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű diákokat oktatják, akiket a hagyományos iskolákban nem fogadtak be. Három éven belül megnyílhat az Egyesült Királyság első kifejezetten LMBTQ+ diákoknak szánt iskolája Manchesterben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.