Rémtörténetek az egyetemről: ilyen, ha rászáll a tanár a diákra

Megalázó megjegyzések, lehetetlen kérdések, hosszas kínzások – mindenki hallott már valamilyen horrortörténetet a hallgatók megbuktatására utazó egyetemi tanárokról, akik a gyengéket vagy a pecheseket a végén ki is csinálják - írta a hvg.hu.

  • Eduline
Shutterstock

Vannak kifejezetten horror tantárgyak, melyek hagyományosan „vízválasztóak” egy stúdium során. Ezek azok, amelyek úgymond „megszűrik”, „szelektálják” a hallgatókat, a „nem odavalókat kirostálják”. A lemorzsolódók magas aránya miatt ez a gyakorlat is erősen kétségbe vonható – miért van szükség arra, hogy a római jog az ELTE-n vagy a biokémia a SOTE-n ilyen szerepet töltsön be?

Legendásan ilyen vizsga a Műszakin a Jelek és rendszerek/Hálózatok és rendszerek. A helyzetet csak tovább nehezíti, ha a diák belefut egy kegyetlen oktatóba. Egy volt hallgató mesélte, hogy az egyik tanára, aki több karon is oktatott, valakit hétszer buktatott meg, és úgy hírlik, a fiatal miatta követett el öngyilkosságot is. Igaz, mondják azt is, hogy ezt a tanárt néhány diákja megverte.

A hvg.hu-nak mesélő egykori egyetemista szerint neki egyszerűen szerencséje volt. Őt 40 percig kérdezgette a tanár, míg valamire végül nem tudott válaszolni. Hiába tudta addig betéve a tételét, tíz perc vesszőfutás következett, folyamatos alázás, mire a tanár mégis megkönyörült: „Hagyjuk abba, mert nem lesz meg a kettes”.

Az is előfordul, hogy valakit egy tanár kipécéz, mert valamiért nem teszik neki, amit úgy szoktak elintézni, hogy biztos volt rá valami oka. Orsi jogi egyetemre járt: ott a tanár az egyik vizsgán a lány cipőjébe kötött bele. A „bűne” mindössze az volt, hogy a téli fagyban csizmában ment vizsgázni. „Ezután minden vizsga előtt be kellett mennem hozzá, hogy ellenőrizze, milyen cipőt vettem fel.” A tanár úgy adta meg neki a kettest (a jogi karon!), hogy aláírt egy szerződést, amiben vállalta, hogy a következő félévben pluszban megír néhány házi dolgozatot.

A hvg.hu oktatáskutatókat és pszichológusokat kérdezett arról, mi motiválhat a vizsgáztatás során egy hatalmával visszaélő tanárt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.