Újra kell kezdeniük tanulmányaikat azoknak a szerbiai egyetemistáknak, akik 2005 előtt iratkoztak be valamelyik...
Újra kell kezdeniük tanulmányaikat azoknak a szerbiai egyetemistáknak, akik 2005 előtt iratkoztak be valamelyik felsőoktatási intézménybe, és idén őszig nem szerzik meg a diplomájukat - hangzott el a szerb közszolgálati televízió (RTS) kedd reggeli híradójában. A magyar egyetemeken és főiskolákon ötéves haladékot kapnak azok, akik abszolváltak , de nem záróvizsgáztak - erről itt olvashattok.
Danilo Jeremic, a szerbiai egyetemek hallgatói konferenciájának elnöke ugyanakkor arról beszélt a híradónak, hogy a hallgatói képviseletek kezdeményezést indítottak az "örök egyetemisták" érdekében.
Azt szeretnék elérni, hogy hosszabbítsák meg a tanulmányok befejezésének határidejét azok számára, akik még nem a bolognai rendszer szerint iratkoztak be az egyetemre. Javaslatukat a szerbiai oktatási minisztériumhoz is eljuttatták. Ha sikerrel járnak, akkor az immár több mint kilenc éve tanuló hallgatók újabb halasztást kapnak, vagyis nem vesznek el egyetemi éveik akkor sem, ha nem szereznek diplomát idén szeptember 30-ig.
Az úgynevezett örök egyetemisták száma Szerbiában a becslések szerint eléri a tízezret. Számuk az évek alatt nem sokat változott, csökkenés akkor tapasztalható, amikor valaki feladja a tanulmányokat, esetleg átiratkozik valamelyik magánegyetemre, ahol könnyebben szerez diplomát. Az érintettek közül sokan a tanulmányaik megkezdése óta dolgoznak, nincs idejük vizsgázni, és olyanok is vannak, akiknek többszöri próbálkozás után sem sikerült letenniük valamelyik vizsgát.
A szerb parlamentben korábban elfogadott törvény értelmében amennyiben ezek a hallgatók 2014. szeptember 30-ig nem szereznek diplomát, a bolognai rendszer szerint ugyan folytathatják tanulmányaikat, ám az eltérő tanrendek miatt ez gyakorlatilag egyenértékű lenne azzal, hogy újrakezdik a szakot - hangzott el az RTS híradójában.
Az egyetemek tehetnek engedményeket ezeknek a diákoknak, azaz megengedhetik, hogy ne kelljen minden egyes tárgyat újra felvenni, és csak a különbözeti vizsgákat kelljen letenni. Ez azt is jelentené, hogy az "örök egyetemisták" már nem tanulhatnának tovább állami finanszírozásban, csak saját költségen, és a vizsgákért is fizetniük kell majd.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
