Két lépcsőben emelkedik az egyetemisták és főiskolások tanulmányi ösztöndíja, ha az Országgyűlés is rábólint az erről szóló javaslatra. Éppen itt volt az ideje az emelésnek, a legfontosabb felsőoktatási ösztöndíjak és támogatások összege ugyanis tizenegy éve nem változott. De mennyi pénzre számíthatnak a jól teljesítő hallgatók?
2019. február 1-től a 119 000 forintos hallgatói normatíva 128 520 forintra emelkedik, egy évvel később pedig 166 600 forintra – többek között ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet október 31-én nyújtott be Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter.
Mennyi az annyi?
De mit érez majd egy egyetemista abból, ha a hallgatói normatívát másfél év alatt 119 ezerről 166 ezer forintra emelik? A felsőoktatási intézmények a hallgatói normatívából fizetik a szociális ösztöndíjat, alaptámogatást és a tanulmányi ösztöndíjat is – vagyis ha a normatíva emelkedik, a tanulmányi ösztöndíj is magasabb lesz.
A hallgatói juttatásokról szóló kormányrendelet alapján tanulmányi ösztöndíjat a felsőoktatási intézmények államilag támogatott, nappali tagozatos hallgatóinak legfeljebb 50 százaléka kaphat, az ösztöndíj minimális összegének pedig el kell érnie a normatíva öt százalékának megfelelő összeget. Ez eddig 5950 forint volt, jövő februártól 6425 forintra emelkedik a havi tanulmányi ösztöndíj legkisebb összege, 2020 februárjától pedig 8330 forint lesz.
Ez a háromezer forintot sem elérő emelés persze nem húzza ki a gödörből az anyagi problémákkal küzdő hallgatókat – az emelést inkább azok érzik majd, akik nem a minimális összeget kapják a tanulmányi eredményük alapján, a 40 százalékos emelés sok esetben 10-12 ezer forintos többletet is jelenthet.
Tizenegy éve nem emelkedtek az ösztöndíjak
A felsőoktatási ösztöndíjak összege 2007 óta nem változott, sőt az értékük folyamatosan csökken – a HÖOK az elmúlt években többször jelezte a kormánynak, hogy itt az ideje a hallgatói juttatások rendezésének. Idén végül rábólintottak a kérésre, a szociális ösztöndíjak emeléséről szóló kormányhatározat márciusban jelent meg – ez alapján a rászorultsági támogatásra fordítható összeg szeptember 1-től 40 százalékkal emelkedik, erre a HÖOK korábbi tájékoztatása szerint az őszi félév idei négy hónapjára 749, 9 millió forintos támogatást kaptak erre az egyetemek és főiskolák. Erről itt olvashattok:
Tíz év után végre több pénzt kapnak a rászoruló hallgatók
Kellemes meglepetés érte a rászoruló egyetemistákat és főiskolásokat, amikor megtudták, mekkora összegű szociális ösztöndíjat kapnak az őszi szemeszterben: több felsőoktatási intézményben például 10 ezerről 20 ezer forintra emelkedett a támogatás minimuma, és a jogosultak köre is jóval nagyobb, mint az előző években.
Az emelésre nagy szükség van, a magyar egyetemisták egy része ugyanis komoly anyagi problémákkal küzd: harmaduk egész évben, a szorgalmi és a vizsgaidőszakban, a tanítási szünetek idején is dolgozik. Az Eurostudent felmérés tavasszal nyilvánosságra hozott eredményeiből kiderül, hogy a munkát vállaló hallgatók hatvan százaléka azért dolgozik, hogy a fizetéséből fedezni tudja kiadásait, minden második egyetemista egyenesen azt mondta, hogy ha nem dolgozna, nem engedhetné meg magának, hogy a felsőoktatásban tanuljon.
Az önköltséges hallgatók pórul járnak
Egy dolog azonban nem változik: az önköltséges hallgatók továbbra sem kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat, pedig a felvételi rendszer 2013-as átalakítása óta több népszerű alap- és osztatlan szakon a korábbinál jóval kevesebben szerezhetnek államilag támogatott helyet. Ezeknek a képzéseknek – például az évről évre több ezer felvételizőt vonzó gazdasági BSc-szakok - a listáját és az igen magasan meghúzott előzetes ponthatárokat a minisztérium határozza meg.
Vagyis a rendszer legnagyobb vesztesei azok, akik jó eredménnyel végezték el a középiskolát, nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit tettek, de a kormány által nem preferált szakot választottak – ha lecsúsznak az előzetes ponthatárokról, nemcsak tandíjat kell fizetniük, de tanulmányi ösztöndíjat, alaptámogatást, szociális támogatást sem kapnak.
Szó sincs már romkocsmában merengő egyetemistákról, egyre többen dolgoznak
Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
