Második szakaszba léptetheti jövő csütörtökön az Európai Bizottság a magyar felsőoktatási törvény ügyében még április végén kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást – értesült a BruxInfo.
A Bruxinfo azt írja, az úgynevezett indoklással ellátott véleményben pontról pontra kifejti azokat a jogi érveket, amelyek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felsőoktatási törvény április 4-én elfogadott módosításának - vagyis a lex CEU-nak - egyes rendelkezései az uniós jogba ütköznek.
Az eljárás április végén indult, a testület akkor az ilyenkor szokásos kettő helyett csak egy hónapot adott a kormánynak a válaszra. Május végén meg is érkezett a magyar válasz, ami alapvetően elutasító volt. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt nyilatkozta, hogy „a kormány álláspontja szerint a Bizottság egy pontot sem hozott fel, ami miatt módosítani kellene a törvényt”.
Ha a magyar kormány a második szakaszban is kitart az álláspontja mellett, akkor a Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet, ebben az esetben azonban belátható időn belül nem születne döntés.
A lex CEU-ról szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
