Szakdolgozatnak indult, hangos siker lett belőle

Interjú Bagi Zsófia ipari termék- és formatervezővel.

  • Nagy Barnabás

Zsófi átveszi a Leginnovatívabb szakdolgozat díját
Az Óbudai Egyetemen első alkalommal tavaly év végén hirdettek győztest a Leginnovatívabb szakdolgozat díjában. A díj elsőként Bagi Zsófia ipari termék- és formatervező mérnökhöz került, aki a közösségi terek akusztikai komfortjának javításával foglalkozott a győztes dolgozatban.

Amikor megkértem Zsófit, hogy fejtse ki, pontosan mit is jelent a közösségi terek akusztikai komfortjának javítása, inkább megmutatta a pályázati anyagát. Ebből még a laikusok számára is egész jól felfogható, hogy olyan lámpákat tervezett, amik csökkentik a zajt az adott helyiségben, miközben még jól is néznek ki. A fejlesztés végső pontján egy akusztikus szakember segítségével tesztelték a lámpák hangelnyelő képességét.

Mérések bizonyítják, hogy ugyanolyan hatékony, mint a piacon lévő legnevesebb akusztikus anyagok, de költséghatékonyabb, mivel a szerkezet magja újrahasznosított anyagból készül. Ebből a szerkezetből terveztem, kirigami technikával, különböző méretű, panelekből összekapcsolható lámpaburát és a hozzátartozó vázakat.

- áll Zsófi pályázati anyagában.

Hogyan kerültél az ipari termék- és formatervezői szakra?

Mindig is érdekelt a belsőépítészet, a kreatív, tervező feladatok, szerettem rajzolni, adott volt, hogy valami művész/mérnöki irányba menjek tovább. Hogy pontosan hova és milyen szakra azt nem volt könnyű eldönteni, mivel rengeteg dolog érdekel ezen a vonalon. Így gimnázium után kezdetnek elvégeztem egy OKJ-s képzést tervezőgrafika szakon, amit nagyon szerettem és nagy hasznát vettem. Utána rátaláltam a formatervező szakra. Megtetszett, mert sok lehetőséget láttam benne, hiszen több szakirányt lefed. Lehetőséget nyújt tanulmányaim széleskörű fejlesztésére, betekintést enged milliónyi társszakmába, az asztalos mesterségtől kezdve a 3D nyomtatásig.

 

Honnan jött a szikra a dolgozat témájához? Tereltek a tanáraid?

Fontosnak tartottam, hogy olyan témát válasszak, ahol próbára tehetem az eddig megszerzett tudásomat. Szempont volt az is, hogy amit csinálok, mások számára is hasznos legyen. Legyen innovatív, hasznos, esztétikus, funkcionális és eladható. Akkoriban kezdtem dolgozni az F-ACT Interiors belsőépítész cégnél, ahol jelenleg is dolgozom, és ott a munkám során figyeltem fel először igazán az akusztikus panelekre, melyeket főként egylégterű irodákban használnak, a zaj csökkentése céljából. Az akusztika ilyen jellegű javítása viszonylag új keletű dolog, de egyre nagyobb figyelmet fordítanak rá. Főleg a zajos közösségi terek, éttermek, kávézók, bárok, valamint egylégterű irodák helyiségeiben van erre nagy igény. Láttam benne üzleti, továbbfejlesztési lehetőséget és érdekelt is a téma.

 

Szerinted miért a te ötletedet találták a leginnovatívabbnak?

A termékem azért innovatív, mert olyan anyagösszetételből készült, amiből eddig tudtommal még nem készítettek akusztikus terméket. Ez az alapanyag újrahasznosított alternatív anyagokból van, melyet a külső konzulensem, Borsi Gergely akusztikus szakember segítségével kísérleteztem ki. Amellett, hogy újrahasznosított és költséghatékonyabb mint más akusztikus alapanyagok, mérések bizonyítják, hogy ugyanolyan hatékony mint a nevesebb hangelnyelő anyagok. A termékem a funkcióját tekintve is egyedinek számít. Találkozhattunk, már hangelnyelő burkoló elemekkel vagy burkolatokkal, de olyan akusztikus késztermék, mely egyéb funkciót is ellát - az enyém ugye világít - újdonságnak számít.

Mi lesz a későbbi sorsa az általad tervezett terméknek?

A diplomavédés után kiállították a Design Héten, majd ugye indultam vele a Leginnovatívabb szakdolgozat pályázaton. Munka mellett sajnos nehéz haladni ezzel a projekttel, de mindenképp szeretném piacra dobni a termékem. Egyenlőre a prototípust szeretném tökéletesíteni, majd befektetőket és gyártót keresni, végül pedig étékesíteni. Később szeretném továbbfejleszteni, új anyagokkal kísérletezni és többféle formát, funkciót társítani hozzá.

Mit tanácsolnál olyan főiskolásoknak, akiknek van valamilyen ötletük, de nem tudják, hogyan válthatnák valóra? Mihez kezdjenek első lépésként?

Ezt nehéz megmondani, mert ez függ attól is mi az az ötlet, de talán az egyik legfontosabb a kapcsolatépítés. Igyekezzünk körülvenni magunkat inspiráló emberekkel, akik motiválnak és olyanokkal, akiktől tanulhatunk. Válogassuk meg kinek beszélünk az ötleteinkről, de legyen bátorságunk megosztani olyanokkal, akik segíthetnek a megvalósításában. Hogy megtaláljuk a megfelelő személyeket, abban sokat segíthetnek az inkubátor programok, versenyek, pályáztok, ahol szakmabeli zsűri mond véleményt az ötletről.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.